A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1579-1584)
OKLEVELEK A NEMESEK ÉS DEBRECEN MEZŐVÁROS VISZONYÁHOZ (1579—1584.) Balogh István 11. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár XVIII. évkönyvében (Db. 1991.) megkezdtük a Debrecenbe beköltözött nemesek és a mezőváros magisztrátusa között több, mint egy fél évszázadon keresztül folytatott viszálykodás iratainak közlését. XVI. sz. utolsó harmadában az erdélyi fejedelmek támogatásával a mezőváros magisztrátusa az itt lakó nemesek és a polgárok közötti magánjogi perekben teljes illetékességet kapott, csak a nemesek egymás közötti peres ügyei maradtak a megyei bíróságok hatáskörében. Viszont a magisztrátus a városban és a város határán elkövetett — tételesen felsorolt — vétségek és bűntettek esetében teljes hatalommal járhatott el. (4.— 6.— és 8. számú oklevél.) Ugyancsak sikerült a városban lakó nemesek — több évtized után — a mezővárosi polgárokkal egyenlő közteherviselésre szorítani. (6. sz. oklevél.) De volt egy másik ága is a nemesekkel folytatott vitának; a mezőváros belső területén lévő két — illetőleg a Kardos-kúria tartozékával — három nemesi telek különleges jogállása korlátozása. A Kardos-kúriát illető kisebb királyi haszonvétel, a bormérés feletti vitában a fejedelmi hegy révén sikerült a város jövedelmét csökkentő korcsmái tatást részben visszaszorítani, részben erőhatalommal is akadályozni. (1., 2., 4., 5., '7. sz. oklevelek.) Ebben az akcióban a megisztrátus számíthatott a részben érdekelt enyingi Török család két tagja támogatására is. (7. sz. melléklet). A közölt utolsó oklevél igazolja, hogy a szüntelen zaklatás végül is a kúria eladására kényszerítette a Kardos család utolsó férfi tagját, a kúriához tartozó majorsággal együtt. (9. sz. oklevél.) Ugyancsak ebben az időszakban indult meg az akció az egykori uradalmi központ (castellum) maradványainak megszerzéséért. Ezt valamikor korábban már a városban lakó egyik nemes — talán Duskás Sára valamelyik, férje — az itt közölt oklevél szerint szerezte meg és ekkor már három oldalról polgári telkek vették körül. (3. sz. oklevél.) A következő évtizedeket a két nemesi kúria megszerzéséért folytatott akciók töltik ki. 125