A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek

Szabó Kálmán 1887-ben született Budapesten. Debrecenbe 1914-ben költözött. Az első világháború alatt frontszolgálatot teljesített. Mint nyomdászsegéd hosszabb időt töltött Lipcsében. 1918 után a Magyar Nemzetközi Könyv- és Lapkiadó Rt. művezetője. Dolgozott a városi nyomdában is, majd hét évig a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. lap­osztályát vezette. Innen hívták meg a Debreceni Egyetemi Nyomdához igazgatónak. Ezt a pozíciót 13 évig töltötte be. E helyről szólította párt­ja, a Szociáldemokrata Párt Debrecen város polgármesteri székébe. Sza­bó Kálmán mint a szociáldemokraták debreceni szervezetének elnöke szorosan kötődött a szakmai szakszervezetekhez. Hosszabb ideig volt elnö­ke a Debrecen és Vidéke ipartestület sokszorosító szakosztályának, alel- nöke a Grafikai és Rokoniparosok Országos Egyesületének. Húsz éven keresztül töltötte be a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet igaz­gatósági elnöke tisztet. Vonzódott a sporthoz és a kulturális élethez: elnöke volt a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Egyesületének, a Sport­repülők Egyesületének és a Városi Dalárdának. Szabó Kálmán 1945. március 5-én hivatali esküje letétele után a törvényhatósági közgyűlésen rövid székfoglaló beszédet tartott, mint Debrecen első munkás polgármestere. A többi között ezeket mondotta: „Az új demokratikus Magyarország jelenlegi fővárosában, a városházán is demokráciát kell teremteni. Ki kell nyitni a városháza ablakait, hogy az újjászületett demokrácia márciusi szabadságszellője behatolhasson, új életet vigyen a közéletbe, egy tisztultabb, emberibb, becsületes gon­dolkodást. Ki kell szárítani a nyirkot, amely ott lerakodott, de nemcsak a falakra, hanem az emberek lelkére is.” Szabó Kálmán ellentmondásos időben vállalta a polgármesteri tisz­tet. A szociáldemokratáknak volt várospolitikai koncepciójuk, de a város kedvezőtlen anyagi viszonyai, a politikai pártok csatározásai akadályoz­ták a város érdekeinek érvényre juttatását. Az érdemi dolgok nem a vá­rosházán, hanem a pártközi értekezleteken kerültek tárgyalásra és a döntés is ott született. A polgármester szerepe egyre formálisabb lett. Az 1947. évi választás után megkezdődött a kommunisták hatalomát­vétele. Az MKP debreceni szervezete a következőket jelentette 1947. de­cember 22-én az országos központnak: „Fő feladatuk lenne Szabó Kál­mán szoc. dem. polgármester helyett egy akcióképes, mozgékony, lehető­leg kommunista polgármester beállítása.” Szabó Kálmán polgármester 1948 március végén kérte nyugdíjazását. SZABÖ KÁLMÁN polgármester 1945—1948 FÜGGELÉK Polgármesterek esküszövege 1838 Hogy ezen Polgár Mesteri hivatalomban, a mellyre most választat­tam, híven és igazán eljárok, az előmbe adandó utasítás szerint min­denekben Felséges Koronás Apostoli Királyi Urunk ő Felségének szol­116

Next

/
Thumbnails
Contents