A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek
val — illetve egyre több ügykör állami kézben tartásával: elsősorban a gazdasági és műszaki területeket, a postát, a közlekedést; kivonták az önkormányzat hatóköréből az igazságszolgáltatást; függetlenítették az önkormányzattól a közoktatásügyet; egyre több állami igazgatási szervet működtettek. A kormány 1927-ben bejelentette, hogy közigazgatási reformot kíván megvalósítani a legszükségesebb problémák megoldása érdekében. Hosszas előkészítés után a törvényjavaslat 1929. március 5-én került a képviselőház plénuma elé. A vitában a debreceni ellenzéki képviselők igen aktívak voltak: Hegymegi-Kiss Pál és Györki Imre kifogásolta a törvényhatósági bizottságban a virilizmus túltengését; Györki Imre a vallásfelekezetek képviseletét; Hegymegi-Kiss Pál a község- és városfejlesztés gondolatát; Hegymegi-Kiss Pál a belügyminisztérium jogkörének kiterjesztését a fegyelmi ügyekre, a főispáni jogkör túltengését; Györki Imre szerint a javaslat fenntartja a törvényhatóságokat családi hitizo- mánynak. A törvény e felvetések figyelembe vétele nélkül született meg.16 A vita nemcsak az országgyűlésben, hanem a sajtóban is folyt. A Városok Lapja sürgette külön városi törvény megalkotását. A kormány nem tartotta szükségesnek e törvény elkészítését. A polgármesterek — köztük a debreceni polgármesterek is — ilyen körülmények között igyekeztek az önkormányzatok érdekeit szolgálni, védeni. Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának 1936-ban megjelentetett szabályrendelete közel hatvan pontban összegezte a polgármester feladatait. A 132. § d. pontja kimondja, hogy a polgármester „ ... végrehajtja a kormány rendeletéit, ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak, vagy éppen kivihetetlennek vél, a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentést tesz, s távollétében felír az illető miniszterhez. Ha a miniszter a felirat ellenében továbbra is fenntartaná rendeletét és a polgármester a miniszteri leirat után se érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek: a főispánnak azonnal jelentést tesz s annak rendeletére, vagy ha távol van, annak nevében, a rendkívüli közgyűlést harmadnapra összehívja s a rendelet a közgyűlés elé terjeszti, mely azt rögtön felvenni tárgyalni köteles.”17 A debreceni polgármester mozgásterét az állandóan jelen lévő befolyását növelő állami akarat mellett lényegesen befolyásolta a politikai élet alakulása. A kiegyezés után egyre erőteljesebben érvényesült a politikai szándék a városházán is. Az 1936. évi szabályrendelet szűk lehetőséget kínált a városi érdek védelmére, képviseletére. Dolgozatomban kísérletet teszek a polgármesteri intézmény debreceni történetével kapcsolatos alapvető kérdések felvetésére. Néhány polgármester életútjának vázlatos bemutatása lehetőséget kínál életrajzi adatok feltárására: milyen családból indul, a család vagyoni helyzete, leendő polgármester karrierje, a család és a város kapcsolata, hogyan tett szert a polgármester külföldi tapasztalatokra, milyen módon kötődött a politikai pártokhoz, az egyházakhoz, milyen volt a viszonya a gazdasági-kulturális és tudományos élethez. 16 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 381. old. 17 Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete. 1936. 107
