A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Gazdag István: Debreceni polgármesterek
POROSZLAY FRIDRIK polgármester 1848—1853 Erdélyi nemesi családból származott, apja Poroszlay Sámuel táblabíró, anyja áró Bassé Viktória. A család a századfordulón Debrecenbe költözött, Poroszlay Fridrik tanulmányait a Kollégiumban végezte. 1812-ben sikerrel megpályázta Debrecen város tanácsánál a jegyzőséget és ezzel megkezdte szolgálatát a városnál. 1814-ben megnősült, feleségül vette Margittay Klárát egy helybeli földbirtokos lányát. A boldog, 43 évig tartó házasságból 13 gyermek született. 1822. október 22-én megtartott városi tisztújító közgyűlésen hárman pályázták meg a főjegyzősé- get: Dobrosi János jogász, Péczeli József történész professzorok és Poroszlay Fridrik városi jegyző. A szavazás eredményeként Poroszlay Fridrik nyerte el a magas tisztséget. A polgári társadalom és Debrecen város szigorú hagyományai a hivatali előrejutást több jelölt állításával és titkos szavazással tette csak lehetővé. Poroszlay Fridrik élete során több ilyen megméretésből került ki győztesen a városnál és a református egyháznál egyaránt. 1828 júliusában szenátori tisztségre pályázott és a második szenátori helyet sikerült is megszereznie. Szenátorként érte az a nagy tisztesség, hogy a várost mint országgyűlési követ szolgálhatta közel hat éven át. 1830-ban Komlóssy Dániel követtársával együtt vitte a pozsonyi koronázó országgyűlésre V. Ferdinándnak a város koronázási ajándékát. A hivatalból adódó feladatok mellett jutott ideje arra is, hogy tisztséget vállaljon a református egyháznál. Presbiter, majd rendszeres résztvevője az egyházi tanácsüléseknek. 1843. április 2-án megválasztották a főiskola gondnokává, 1844. március 10-én egyházi gondnokká, Mindezeken túl fontos szereplője volt Debrecen köjzéletének is. Részt vett az István Gőzmalom Társaság vezetésében, szorgalmazta a gazdasági egylet szervezését és hozzájárult a kollégiumi füvészkert létesítéséhez. 1844. május 8-án a tanács és választott hites közösség gyűlésén megválasztották Debrecen város főbírájának. A szabadságharc kitörésekor Poroszlay Fridrik 60 éves volt. Fiatalos lendülettel irányította a város életét a felgyorsult események között. Március 17-én sebes postával érkezett meg az országgyűlési követ tudósítása a pesti eseményekről. A főbíró március 19-re közgyűlést hívott össze, azzal a szándékkal, hogy biztosítsa a „Nemes város békéjét és csendjét”. A közgyűlés magáévá tette a pesti 12 pontot és elrendelte a nemzetőrség felállítását, díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Jellasics betörésének hírére a főbíró a harctérre akart menni, de a közgyűlés nem engedte el „a válságos napokban bölcs vezetőjét”. 1848. május 22—27. között tartott tisztújító közgyűlésen Poroszlay Fridriket megválasztották a város polgármesterének. Ezzel a választással a polgármesteri tisztség új tartalmat kapott, ettől kezdve a város első embere az eddigi főbíró helyett a polgármester lett. A kormány Debrecenbe költözésével járó rendkívüli feladatokat Debrecen polgármestere vezetésével megoldotta. 1849 július 2-án Poroszlay Fridrik vezette városi küldöttség járult a Hajdúhadházon táborozó orosz hadsereg tábornoka elé, hogy kíméletet kérjen a városnak. A szabadságharc leverése 108
