A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Surányi Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen két világháború közötti szarvasmarha-tenyésztéséhez
Tájegység fajta % Kisalföld piros tarka 93,4 Dunántúl piros tarka 91,5 Duna—Tisza köze piros tarka 87,8 Tiszántúl piros tarka 62-5 Északi-hegyvidék piros tarka 73,6 Kárpátalja borzderes 59,4 Erdély piros tarka 54,6 A fokozatosan terjedő magyar piros tarka átveszi a hagyományos fajták szerepét Erdélyben és Kárpátalján is. Míg a Dunántúl élen járt e folyamatban, addig az Északi-hegyvidéken, különösen a Tiszántúlon, ez csak vontatottan haladt, amelynek hátterében az eltérő történelmi, gazdasági fejlődés húzódik meg. A kizárólagossá váló magyar piros tarka fajta — az 1940-es évek második felétől honosodott meg a magyar tarka marha elnevezés — előhírnökeinek tekinthetők a bonyhádi, az Ipoly-menti, a mosoni, a soproni stb. tájfajták,10 11 amelyeknek kialakításában meghatározó szerepet játszott a szimentáli marha. Amíg Dunántúlon az új fajta terjedése, minőségi javítása folyik’ addig a Tiszántúlon, főként a Hajdúságban és Szabolcsban lépések történtek a magyar szürke európai színvonalat elérő nemesítésére, egy sokoldalúbb fajtává való átalakítására. 1931-ben11 megalakult a Magyarmahatenyésztők Országos Egyesülete, amely megkezdte a magyar szürke fajta törzskönyvezését, az ún. ötvenes létszámú gulyák egyidejű kialakításával. A minőségi javítást célozta az Itáliában honos maremanne fajtával való keresztezés. Már a 19. századból is van példa a külföldről származó fajták használatára.12 10 Bocsor Géza: A magyar tarka marha. Bp. 1960. 94. o. 11 Éber (1961): 433—434. o. A Magyarmarha-tenyésztők Országos Egyesülete 1933. október 14-én Debrecenben és a Hortobágyon tartotta közgyűlését. A nagyfokú érdeklődés hátterében az igásökör iránt növekvő kereslet húzódott meg. A konferencia alaphangját Wellmann Oszkár ütötte meg, aki a tejelőjelleg és a hizodalmasság javítására helyezte a hangsúlyt. Lásd: A magyarmarha tenyésztők közgyűlése Debrecenben. Köztelek, 1933. 737. o., lásd még: Köztelek, 1933. 706. o. A fajta iránti érdeklődést jelzi az évente tartott bikaárverések forgalma. Lásd: Köztelek, 1934. 173. o.; A debreceni gazdák közül Jóna István, Mike János, Jóna János, Polgári András, id. Balogh István stb. jeleskedett a magyar szürke bikák tenyésztésében. Lásd: Köztelek, 1940. 204. o., Állattenyésztési Lapok, 1931. 69—70. o. 12 Surányi Béla: Egy fejezet szarvasmarha tenyésztésünk és nemesítésünk történetéből. (A lapály szarvasmarha tenyésztése Magyarországon) Debrecen, 1978. 22. o. dokt. ért.: Nikkel Mihály Üszögön a magyar szürkét mürzthali és murbodeni fajtával keresztezi. 97
