A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929
A HAJDŰ VARMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1925—1929 Ujlaky Zoltán A két világháború közötti politikai rendszer 1925—1929-ig terjedő időszaka meglehetősen ellentmondásos periódust jelent történelmünkben. 1924—1925-re lényegében megtörtént a gazdasági konszolidáció, bizonyos fokú, ágazatonként eltérő nagyságú fellendülésre került sor. A gazdasági növekedés következtében — társadalmi helyzettől függően változó mértékben — egészében nőtt a lakosság életszínvonala. A gazdaság fellendülése és az életviszonyok javulása a belpolitikai helyzetre is stabilizálólag hatott. Az 1920-as évek közepére jelentős részben megvalósították politikai téren is a konszolidáció fő feladatait. Így azt lehet mondani, hogy néhány év a korábbiakhoz képest viszonylagos nyugalomban telt el a társadalom nagy része szempontjából.1 Ugyanakkor e korszak nem nélkülözte az időnkénti politikai viharokat sem. A periódus vége pedig a kapitalizmus korábban nem tapasztalt mély válságába torkollott, mely újabb problémákat, eszméket dobott a felszínre. A vármegye legfőbb önkormányzati szerve az 1886:XXI.tc. alapján a törvényhatósági bizottság volt. Legfontosabb feladatát a helyi kérdésekben, ügyekben való állásfoglalás jelentette. Ugyanakkor a felirati jog révén országos politikai kérdésekhez is hozzászólhatott, vagy kezdeménye- zőleg léphetett fel a helyi kérdéseken túlmutató ügyekben is.1 2 E rövid tanulmány keretében Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának az utóbbi kategóriákba foglalható fontosabb állásfoglalásai felvázolására törekszem. * * * 1925 még a viharos belpolitikai küzdelmek évéhez tartozik. Ekkor az ellenzékben még élt a remény, hogy a kormánnyal szemben sikerülhet bizonyos engedményeket elérni. Az országos jelentőségű kérdések közül a Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság a választójogi törvényjavaslattal és a Beniczky-üggyel kapcsolatban foglalt állást. A kormány 1925. március 6-án nyújtotta be a választójogi törvény- javaslatot. Az ellenzék a választójog kiszélesítését és a titkos szavazás általánossá tételét szerette volna elérni. A kormány viszont lényegében az 1 Magyarország a XX. században. Szerk.: Balogh Sándor. Bp. 1985. 141—144. old. 2 Magyar Törvénytár. 1884—1886. évi törvénycikkek. Bp. 1897. 1886: XXI. te. 2. §. c. 85
