A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szegényügyének kérdéséhez a reformkorban

ADATOK DEBRECEN VAROS SZEGÉNYÜGYÉNEK KÉRDÉSÉHEZ

A REFORMKORBAN

Major Zoltán László

Bevezetés

Ismeretes, hogy a szegényekről való gondoskodás kérdése már az ókorban felbukkant. Köztudott az is, hogy a szegényüggyel a középkorban és az újkor első századaiban főként az egyházak foglalkoztak.1 A 16. században a centrumállamok városait felduzzasztó és vidéken csavargóként vándorló népességtöbblet kérdésére már megoldást kellett keresni.1 2 Éhínségek, járványok, betegségek, különböző társadalmi, történelmi és természeti tényezők sorozata sújtotta a nagyszámú nyomorgót. Csak a 18. században mutatkozott bizonyos mértékű javulás.3 4 Ugyanebben a században azonban megindult az ipari forradalom, melynek társadalmi következményei közismertek. A nyomában járó szörnyű nyomorúságot csak Dickens tolla tudta igazán leírni a „Nehéz időkben”.* Az 1820-as, 1830-as években a gép és a piac kérlelhetetlen és személytelen előretörése létrehozta azt a pauperizálódó tömeget, „amelynek életkörülményei még a legkeményebb szívű közgazdászok vérét is megfagyasztották.”5

Magyarországon is jórészt a katolikus egyház feladata volt a szegénygondozás a középkorban. A késő középkori magyar társadalom súlyos szociális feszültségei azonban már olyan szellemi irányzatokban is megfogalmazódtak, mint az obszerváns ferencesek ideológiája vagy a reformátorok társadalombírálata.6 Hazánkban is a 18. század hoz intézményi szinten fejlődést az 1723-ban felállított Helytartótanács működésével. Ez a szerv foglalkozik az ország egészségügyi viszonyaival, a kórházak, szegényházak belső rendjének szabályozásával, a kóborlók, csavargók, koldusok elleni intézkedésekkel, dologházak létesítésével.7

Megnő a súlyuk a reformkorban a szociális kérdéseknek. A Pesti Hírlap vezércikkeiben olyan témák is szerepelnek, mint a börtön javítás, sze1 Kulcsár Kálmán: A modernizáció és a magyar társadalom. Bp. 1986. 323. old.

2 Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Bp. 1983.

162. old.

3 Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV—XVIII. század.

Bp. 1985. 69—70. old.

4 Berend T. Iván—Bánki György: Európa gazdasága a 19. században 1780—1914.

Bp. 1987. 117—118. old.

5 E. J. Hobsbawm: A forradalmak kora (1789—1848). Bp. 1964. 222. old.

6 Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Bp. 1974. 571. old.

7 Mervó Zoltánná: Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében.

HBMLÉ. XII. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen, 1985. 109. old., Felhő Ibolya—

Vörös Antal: A Helytartótanácsi Levéltár. Bp. 1961. 131, 169, 338. old.

65