A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

született József nevű fiát ugyanis már itt Debrecenben keresztelték és jegyezték be az anyakönyvbe.81 Nagy Teréziával kötött házasságából 1826-ig további 7 gyermeke születéséről van tudomásunk. 1815. november 27-én — 8 Ft taxa lefizetése ellenében — vették fel a polgárok közé, mint horolopegust.82 Közgyűjteményben egyetlen munkájáról tudunk: ez egy 4 fémlábon nyugvó asztali állóóra.80 Tudomásunk szerint toronyórákat nem készített, de javításukkal több ízben is foglalkozott. Az első erre valló adat 1819-ből származik, amikoris a kábái református templom toronyóráját javította, 150 Ft-ért.81 85 1822. augusztus 29-én — egy nappal azután, hogy Enderle János meghalt — ő lett Debrecen város órása.8,1 Ettől fogva az ő kötelessége volt a városi toronyórák üzemeltetéséről való gondoskodás, és szükség szerint a javítás is. 1827-ben például a „Bádogos Toronybeli Óra reparálásáért” kapott 46,30 Rft-ot a város házipénztárából,86 de hasonló bejegyzésekkel a későbbiekben is találkozunk a városi számadáskönyvekben. A javításokért azonban mindenkor külön díjazás illette meg. Az évi saláriumát — 59,40 Rft-ot — vagy egy összegben, vagy pedig a tavasz és nyár fordulója táján és őszszel két azonos részletben kapta. Miután a Nagytemplom toronyórája elkészült 1827-ben — Trakk kezességvállalása mellett! — a város által alkalmazott 3 „órás” között olyan munkamegosztás jött létre, hogy Pápai és Bauer a saját művét, Trakk pedig a Kistemplom óráját gondozta és kezelte a továbbiakban.

Trakk Adámnak két fia lett órás: József és Károly. Ez utóbbi 1847- ben Tokajban dolgozott.87 József 1835. január 28-án Sztraka Annát vette feleségül, Sztraka József órás lányát.88 Trakk Ádám Terézia nevű lánya 1832. november 5-én Schável József helybeli órásmesterrel kötött házasságot.89

Ami Trakk vagyoni helyzetét illeti: 1823/24-ben 314 négyszögöles telken épült háza volt a Cegléd utcában, továbbá ház utáni földje és 2 kapa szőlője. Ugyanakkor 2 fejős tehenéről is tudunk.90 Az ingatlanok száma, nagysága a későbbiekben nem változott, csak a lakók cserélődtek. Életének utolsó éveiben — lányán és unokáján kívül — kilencedmagával lakott 5 szobából és 2 kamrából álló földszintes házában.91

81 SZA. Lvt. K. Ak. II. köt. 97.

82 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1815/71.

83 Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma: III. 1919/1. — dr. Szalay Emőke szíves közlése. Magángyűjtők birtokában további darabok létezését feltételezzük. 1991 nyarán régiségkereskedésben tűnt fel egy példány Debrecenben.

84 Dávidházy János: A kábái ref. egyház történetére vonatkozó adatok. (Kézirat.) é. n. 19. (TtREL. I. 8. c. 3. doboz fasc. Kaba.)

85 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 59. 83.

86 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 63. 284.

87 Vö.: SZA. Lvt. Ht. Ak. III. köt. 138.

88 SZA Lvt. Hz. Ak. II. köt. 85. — Sztraka József 1765-ben született, meghalt 1825. december 20. (SZA. Lvt. Ht. Ak. III. köt. 7.) Morvaországból települt Debrecenbe. 1800. július 5-én nyert polgárjogot. (HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1800/50.) 1800-ból mint pesti mestert említi őt: Pritz István: Magyar órák. (Budapest, 1943) 56. Működésének további adatai egyelőre ismeretlenek.

89 SZA Lvt. Hz. Ak. II. köt. 79. — 1845/46-ban Schável készítette a debreceni Szt. Anna templom toronyóráját. Történetét külön tanulmányban dolgoztam fel. (Lásd: 20. sz. jegyzetet.)

90 HBML. IV. A. 1013/c. Lib. 50. 364.

91 HBML. IV. B. 1109/p. Lib. 33. No. 2152 és Lib. 46. No. 2152. Ezek az összeírások az 1850. és 1851. évi állapotokat tükrözik.

49