A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

Jozefáról •— anyai nagybátyjának, Bauer Jánosnak a végrendeletéből hallunk. Bauer János 1776. május 30-án született Debrecenben.60 Apja mesterségét választva órás lett, céhen kívüli iparosként dolgozott. Mindössze egyetlen — közgyűjteményben — fennmaradt órájáról van tudomásunk.61 Hogy nem tartozott a legkiválóbb helybeli órások közé, abból is látszik, hogy 3. adóosztályba sorolt iparosként említik a források, és noha 51 évet élt: jószágokat, jelentősebb ingatlanokat nem szerzett. 1811/12-ben a Piac utca 170. sz. alatt találjuk őt Csapó István esküdt házának lakójaként, öt év múlva a 11. sz. alatt, a Koszta Antal-féle ház öt lakójának egyikeként említi a vagyonösszeírás.62 1809. október 30-án házasságot kötött PrPeprits Klárával,63 családjáról további információink nincsenek. 1826. november 28-i végrendeletéből kiderül, hogy ekkor már hosszabb ideje beteg volt, s a polgármester által kirendelt tanúk is ágyban fekve találták őt. A már említett Brandisz Jozefa viselte gondját, („fáradozásaiért Vevődjön neki egy tisztességes Bunda” — írja Bauer.) A beteg órásmester testamentumában egyébként csupán jelentéktelen értékű javaikról esik szó: 10-10 Vft a katolikus és a református ispotálynak, Varsányinénak a bunda és végül a 4. pontban ez áll: ,,Az Orrás Műszereimet, található kész Órákkal, Házbeli, Ágybéli és Ládabeli, egyszóval Minden található Vagyonjaimat hagyom és rendelem Kedves testvér ötsémnek Bauer Antalnak és Maradekinak .. .” Bauer János még abban az évben, december 4-én meghalt.64

A felnőttkort megért Bauer testvérek közül Antal volt a legfiatalabb, de tevékenysége folytán a legkiemelkedőbb is. A vizsgált időszakban ő az egyetlen Debrecenben, aki lakatosmesterként toronyórák készítésével, kezelésével, javításával foglalkozott. 1782-ben született, ám anyakönyvi bejegyzése nem található meg a Szent Anna plébánián. Kilenc éves volt, mikor édesapját elveszítette, 26 éves, mikor 1808. szeptember 14-én megnősült.65 Felesége Katzenpaizer Magdolna — neve alapján ítélve — szintén német család sarja lehetett. Első gyermekük Antal, 1809-ben; az utolsó: Karolina, 1821-ben született. A városi számadáskönyvek tanúsága szerint Bauer Antal egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott mestereknek. De nemcsak helybeli, hanem kidéki megrendelőknek is dolgozott. Például kijárt Bárándra, mert az egykor apja által készített toronyóra gondviselésének kötelezettsége őrá szállt át. A vá- mospércsi református templom toronyórája — ami 1820-ban került ki műhelyéből66 — ma is megvan, eredeti helyén. A talpgerendákra 8 lábbal támaszkodó, csapos járatú, inga szabályozású órán felirat nincsen. A korrózió által kikezdett szerkezeten felismerhetők a későbbi javítások nyomai, amiknek dátumát a talpgerendába bevésett — 1839, 1839, 1841, 1842. SZJ. — évszámok (és monogram) őrzik.67 Bauer büszke volt

60 SZA. Lvt. K. Ak. I. köt. 147.

61 Falióra, fényezett barna tokban, számlapján „Johann Bauer Debrecin” felirattal. Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma: III. 54. 6. 1. — dr. Szalay Emőke szíves közlése.

62 HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 5. 34 verso és 131 verso.

63 SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 40.

64 SZA. Lvt. Ht. Ak. III, köt. 11.

65 SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 39.

66 TtREL. I. 99-e. 10. doboz. No. 558.

67 Helyszíni szemle alapján.

46