A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

táján akkor 15 főből állt a ház népe,51 s gyaníthatóan nem csak családtagokból.

Miután a gyászév letelt, Kauffer Klára ismét férjhez ment: a nálánál 10 évvel fiatalabb Hein Ferenc horológus vezette őt oltár elé 1792. június 25-én.52 53 54 Hein budai származású volt, s röviddel esküvője után

— július 7-én — kapta meg Debrecenben a polgárjogot.63 Mint óráslakatos mester — ez utóbbi minőségében úgy látszik nagyobb szükség volt rá a városban! — adózás szempontjából ő is az első classisba tartozott. Egyetlen órájáról sincs tudomásunk. Viszont ingatlan javainak gyarapodásából következtethetjük, hogy az iparűzés mellett gazdálkodással is foglalkozott. 1808-ban a telken kívül mintegy 5 hold földje, Homok Tégláson 16 kapa szőlője volt, továbbá 4 fejős tehene, 6 járó Lova, 6 járó ökre, 2 ménesbeli lova, 6 sertése és 48 gulyabeli marhája.64 Tíz év múlva nagyobb a földterülete, kisebb a szőlője, kevesebb a jószága, viszont van két malma a Piac utcában. Időközben a közügyekre is áldozott idejéből: városi esküdt lett.

Kauffer Klára 1812. június 12-én írásba foglaltatta végrendeletét.55 Ingó és ingatlan javait négy élő gyermeke — Anna, János, Ferenc, Antal — és férje között rendelte elosztani. 74 éves korában halt meg, 1821. március 8-án.56 Hein Ferenc is magas életkort ért meg. 1838. augusztus 19-én — miután páter Tamasóczy piarista atya ellátta őt szentségekkel — 81 évesen, elgyengülésben halt meg. Két nap múlva a debreceni katolikus temetőben helyezték sírba.57

A már említett Bauer-testvérek közül Anna volt a legidősebb. Bran- disz Antal Leopolisból (ma Lvov, Szovjetunió) betelepült katolikus órásmesternek lett a felesége, ő maga városi bába volt. A férjet a Matricula Civium és az egyházi anyakönyv is horopeusnak írja, tehát kisóraké- szítéssel foglalkozott, bár tevékenységéről — egyelőre — semmi további nem ismeretes. Életének egyetlen biztos dátuma: 1790 augusztus 6. Ekkor vették be őt a polgárok közé, mint nőtlen embert.58 59 Két felnőttkort megért gyermekéről tudunk. Rozáliát Gráf Sámuel órás vette feleségül, aki 1832/33-ban az egykor Hein Ferenc tulajdonát képező

— majd a Bauerek által elidegenített — Varga utca 68—69. sz. alatti telken épült házban lakott.69 A másik lányáról — Varsányiné Brandisz

51 HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 7. 169. verso.

52 SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 20. — A házasulandók nevén kívül itt más adat nem található! Életkoruk a SZA Lvt. Ht. Ak.-ek adatai alapján számolva.

53 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1792/71.

54 HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 7. 204. verso és 205. recto.

55 HBML. IV. A. 1011/z. 5. doboz. No. 1374. — Az irat hátoldalán viaszpecsét látható, melyen két oroszlán által tartott óra fölött koronás kis cimerpajzson JE monogram van! Az akkor élt órások közül egyedül Enderle János nevének kezdőbetűivel azonosíthatjuk, aki német származású lévén családi és keresztnevét a magyar gyakorlattal ellentétes sorrendben (is) használhatta. Ha valóban övé a pecsétlenyomat: tanúként nyomta az iratra.

56 SZA. Lvt. Ht. Ak. II. köt. 166.

57 SZA. Lvt. Ht. Ak. III. köt. 66.

58 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1790/70.

59 Gréf Sámuel 1787-ben született Nagykárolyban (ma Carex, Románia), meghalt 1855. március 16-án Debrecenben. Polgárjogot nyert 1839. január 17-én. Szász- régenből települt be. (SZA. Lvt. Ht. Ak. III. köt. 247., HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1839/3.) Működési ideje az itt tárgyalt korszakon kívülre esik. Az itt említett ingatlan birtoklására lásd: HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 7. 300—301.

45