A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

ekkor meglevő ingatlanjai — mivel férje halála óta fonogatásból aligha

gyarapírhatta azoüat — nagy valószínűséggel az Enderle János élete végén fennálló tulajdoni állapotokat tükrözik. Eszerint 152 négyszögöl telket, 2700 négyszögöl ház utáni földet és 3 kapa szőlőt birtokolt.

Mielőtt a város alkalmazásában állott órások sorát folytatnánk, Pápai és Enderle idősebb kortársairól, többek között Kábái Mihályról kell megemlékeznünk. Kábái 32-33 éves volt, mikor — vélhetőleg élete első — toronyóráját elkészítette a gáborjáni református templom számára.” Ezen említett Toronybéli Óra, mely tétetett a’ Toronyba die 17a Apr. 1783. azólta a’ maga járásában telly ességgel mind ez ideig is semmit nem hibázott. Lehet tartani, s tartya is valaki meg látta, egy valóságos, erős és jól el készült Órának” — írja a „Kábái Mihály Uramnak requisitio jár a” kiadott irat lapalji feljegyzésében Boriska Z. János helybeli prédikátor 1786. február 5-én.32 Hasonló elégedettség csendül ki a Nagy F. János főbíró és több esküdt aláírásával, s a helység pecsétjével ellátott ugyanezen irat főszövegéből is. A kiadott dokumentum azt sejteti, hogy Kábái 1786 elején újabb toronyóra készítését fontolgatta, s esetleges megrendelőinek bizalmát ezzel a referenciának számító munkájáról szóló írással szándékozott megnyerni. Sajnos, erről a vállalkozásáról mind ez idáig nem kerültek elő adatok. Fennmaradt üzleti könyvecskéje 1786. augusztus 8-tól 1808. október 4-ig tartalmaz ezen időszakban végzett munkáiról bejegyzéseket.33 Benne toronyóráról nincsen említés, de tükrözi Kábái sokoldalúságát: a debreceni Református Kollégium szertárának fizikai eszközök, Intzédi Sámuel bárónak kompasz készítése, egy nánási prédikátornak klavikord javítása szerepel benne egyebek között. És több kisóra reparálása.

A második — általunk ismert — toronyórájával Kabarnak sok kellemetlensége támadt. A péri (Szilágypér, ma Pir, Románia) református eklézsia órát akarván temploma tornyába csináltatni, megkereste Kábáit. Mivel „az Ekklesia a maga alkalmatosságát nem fárasztotta”, Kábái saját költségén fogadott szekérrel 1791. december 28-án kelt útra, hogy Pérben helyszíni szemlét tartson. Az ,,1792. Boldog Asszony Havának 3. napján”34 kelt contractust a périek fogalmazták. „ ... Léptünk Ekklésiástól eő Kegyelmével olly alkura, hogy minékünk kívánságunk ’s tettzésünk ’s Kedvünk szerént való erőss alkalmas jó fertályos órát készít, mellyet mások is helyben hagyhatnak minden requisitumával egyetemben, úgymint az Órát fertályostól, négy mutató Táblákat a Torony oldalán maga festékeivel meg festve és mind Óra mind fertály mutatót maga aranyával megaranyozva ezen Esztendőben esendő Lő- rintz Napjára35 el készítvén egészben” 350 Rft-ot kap, de 6 évi garanciára lesz kötelezve.36 A szerződésben egy szó sem esett arról, hogy az eklézsia 100 Rft-ot fog „előpénzül” küldeni Kabainak, noha erre ígéretet kapott. Kábái tehát várta a pénzt, az eklézsia pedig azt, hogy Kábái végre elkezdi a munkát. Ügy tűnik, a périek türelme fogyott el hamarabb, mert a curátorok elkezdték — Kabaival való egyeztetés (és hoz32 HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. 1. No. 17.

33 HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. 1. No. 73.

34 Január hónap.

35 1792. augusztus 10-ig.

36 A szerződés teljes szövegét lásd: HBML. IV. A. 1018. g. 17. cs. 1. No. 26.

42