A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Takács József: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770-1830

potályi óra” gondozását látta el. Ekkor rendezték a fizetésüket is. Érdekes, hogy az 1811. évi pénzdevalvációkor ezt nem tették meg. Az is- potályi toronyóra kezeléséért évi 20 forint volt a járandóság, amit áp- rilis/május és október táján részletekben folyósítottak. Pápai József részére az utolsó munkabért 1831. október 28-án fizették ki a város házipénztárából. A következő évben „bélgyulladás”-t kapott, és hiába gyógyította őt Kmety doktor, 1832. szeptember 15-én, délelőtt 11 órakor meghalt.23 Pápainak egyetlen fennmaradt órájáról van tudomásunk: ez egy asztali állóóra.24 Az ispotályi toronyóra a templommal együtt megsemmisült az 1899. július 14-i tűzvész alkalmával.25 Pápai távozása után az ispotálybeli óra gondozását — az akkor 46 éves — Karai András folytatta és megszakítás nélkül végezte 1848. október 8-án bekövetkezett haláláig.26

Az 1815-ben hivatalba lépő új városi órás — aki Pápait váltotta fel átmenetileg — Enderle János volt. Az elsöprő többségben levő reformátusok által lakott Debrecen az 6 személyében katolikus órást kapott. Enderle képzett órásként érkezett német nyelvterületről Debrecenbe, s 1809. július 18-án nyert itt polgárjogot.27 Hogy már évekkel korábban itt lakott, arra bizonyítékul szolgál András nevű fiának 1803 május 2-i keresztelési anyakönyvi bejegyzése a debreceni Szent Anna plébánia matriculájában.28 29 30 Felesége Clara Fiber (Friber?), — nevéből ítélve — német származású lehetett.

Enderlét az 1815/16. évi házipénztári számadások említik először városi órásként.28 59,40 Rft évi járandóságért látta el feladatkörét 1822. augusztus 28-án — 46 éves korában — váratlanul bekövetkezett haláláig.® Enderle nem volt nagyórakészítő, a már idézett matriculában horopeusnak nevezik. Az 1832/33. évi vagyonösszeírás szerint özvegye fonogatásból élt a Varga utca 67. sz. alatti házban, minden bizonnyal egyedül, mert János nevű fia — aki ekkor már szintén órásként dolgozott — Aranyi István professzor házának volt lakója.31 Enderléné

23 Ht. Ak. 1831—1839. TtREL. I. 99—a. Lib. 89. 53 verso és 54 recto.

24 A Debreceni Déri Múzeum gyűjteményében. Leltári száma: III. 90. 7. 1. Felirata: „Pápai Josef Debreczenbe” — dr. Szalay Emőke szíves közlése.

25 Herpay Gábor: A debreczeni református ispotály története. 1529—1929. (Debre- czen, 1929) 108.

26 Ht. Ak. 1843—1849. TtREL. I. 99—a. Lib. 91. 427 verso és 428 recto.

27 HBML. IV. A. 1011/s. Lib. 2. No. 1809/23. — Származási helye a Matricula Ci- viumban: Zusterhausa in Svetzia. Ilyen, vagy hasonló nevű helység Svájcban sohasem létezett, ellenben Heidelberg és Heilbronn között van egy Zuzenhausen nevű település. Talán erről lehet szó. (Bundesamt für Landestopographie — Wa- bern/Svájc szíves közlése.)

28 SZA. Lvt. K. Ak. II. köt. 78.

29 HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 54. 116.

30 SZA. Lvt. Ht. Ak. II. köt. 171. — Hogy halála valóban váratlan volt, és pl. hosz- szas betegség nem előzte meg, abból is kitűnik, hogy saláriumának fennmaradó hányadát, 49,23 Rft-ot, 1821. november 1-jétől 1822. augusztus 28-ig tartó ténykedéséért fizették ki özvegyének szeptember 11-én. (HBML. IV. A. 1012/a. Lib. 59. 83.)

31 HBML. IV. A. 1011/v. Lib. 7. 300 verso, 301 recto; 326 verso, 327 recto. — Ifj. Enderle János (1804—1848. szeptember 27.) horopeus 1828. április 24-én a református Aranyi Juliannát vette feleségül. A házasságkötés tanúi: Erdei József, a Ref. Kollégium professzora, és Trak (sic!) Ádám órásmester voltak. (SZA. Lvt. Hz. Ak. II. köt. 71.) Ez utóbbi később gyermekei keresztapja lett (SZA. Lvt. K. Ak. adatai alapján), s a továbbiakban még bővebben szólunk róla.

41