A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban

üveget tucatban és zsákban; október 11-én 28 db nürnbergi hosszú, 28 db dinckelspüler, 5 db skarlát, 37 db gránát posztót, 200 db állati szőrmét, 5500 kést és 500 db „schonbergisch”-nek nevezett nem azonosítható árucikket; november 16-án 3 db könnyű arrasi posztót, 2 hordó gyolcsot, 2 vég lenvásznat, 12 db daróc vásznat, 2550 kalapot, 900 fejíken- dőt, 24 600 kést, 17 tucat nürnbergi ónedényt, 1 tekercs papírt, 1 hordó börzsönyt mutatott be vámolásra.

7. A debreceni Bakoczy Péter április 3-án Bécsben (a pozsonyi jegyzék szerint) 29 db közönséges iglauit, 25 db bergamóit, 1 db sta- metet, 1 kis vég lenvásznat, 7 db daróc vásznat, 874 huszár kalapot, 25 500 db kést, 2 q mandulát, 1 1/2 q cukrot, 1 láda narancsot; május 21-én Bécsben (a zurányi jegyzék szerint) 6 db daróc vásznat, 620 db kalapot, 10 tucat fenőkövet, 17 100 db kést, 6 q borsot; július 23-án 29 db bergamói posztót, 2 1/2 db stamet és 6 1/2 kisebb darab (Stücklein) kölni posztót, 20 db és 1 db kis vég (Pellein) lenvásznat, 700 db kalapot, 8500 db kést; szeptember 23-án 50 db karásia posztót, 1 kis vég len- vásznat, 700 fejkendőt, 8600 db kést, 450 kg szappant 13 q 87 kg borsot, 78 kg katalánsáfrányt; december közepén posztóból 28 db dincklen- spülert, 28 db nürnbergit (hosszú), 25 db bergamóit, 2 db purpiant, 2 db gránátot, vászonból 1 vég lenvásznat, 30 db daróc vásznat, 12 „Kindl” vásznat továbbá 800 fejkendőt, 1400 db kalapot, 10 500 db kést, 9 q borsot szállított, ő tehát Pozsonyon és Zurányon át tavasztól télig rendszeresen szállított.

Az egyszeri alkalommal és csekély árumennyiséggel előforduló kereskedők közül a gyulai Tóth Bálint decemberben hozott 1500 kalapot és 42 fi értékű szatócsárut Bécsből a zurányi harmincadon át. A debreceni Sánta János augusztus 16-án indult Bécsből 50 1/2 vég arrasi, 2 1/2 db kölni posztóval, 4 db „Herben” vászonnal, 1 hordócska gyolcscsal, 150 fejkendővel, 200 kalappal, 100 db szögletes palackkal, deszkával, szatócsáruval, ez utóbbi között sárgaréz áruval. Polgártársa Kádas Gáspár augusztus 27-én 1 kis vég lenvásznat, 6 db kölni posztót, 200 fejkendőt, 9500 kést, 30 fi értékű szatócsárut hozott bemutatni a bécsi fővámra.

Ez a két szélső csoport a vámértékben számolt ranglista eleje és vége. A kalap, a fejkendő és a kés továbbá néhány posztó- és vászonfajta minden esetben biztosan ott volt a szekéren. A kelet felé irányuló import — még e töredékes kimutatások szerint is -— tehát folyamatos és zökkenőmentes. Debrecen és Várad vásárai, hetipiacai, boltjai a közeli és távoli vidék ellátó helyei, hiszen ez az árumennyiség egy szélesebb környék, sőt a távolabbi erdélyi városok ellátását is volt hivatva szolgálni.10 Ez a kereskedelmi tevékenység azonban korántsem volt oly egyoldalú, mint a számszerűsíthető importadatok alapján esetleg vélni lehetne. A források arra utalnak, hogy a Kelet-Magyarországról érkezett tőzsérek nem egyszerűen bevásárolni jöttek Bécsbe, hanem a nagy tételben felhajtott szarvasmarha, török eredetű áruk eladása után visszaútban a nyugati iparcikket, a déli gyümölcsöt és fűszert szállító Debrecen kereskedelmi kapcsolatainak általános bemutatását illetően a várostörténeti monográfia megfelelő fejezetéhez utalhatjuk az olvasót. Bársony István: A város kereskedelme 1693-ig in: Debrecen története 1. kötet. 347—369. old.

32