A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Visszemlékezés - Béres András: Visszaemlékezés a Debreceni Népi Együttes negyvenéves történetére

vetve a Hajdú-Bihar megye Népi Együttes jó benyomást keltett... Ez az illetékeseket, így elsősorban a Megyei Tanács Népművelési Osztályát arra kötelezi, hogy a rendelkezésre álló minden eszközzel támogassa az együttest, mely teljes kifejlődésével legfontosabb kulturális feladatunk, a tömegek népi kultúrával való nevelésére van hivatva.” Ekkor már komoly táncfolklorisztikai gyűjtés alakította a tánccsoport munkáját .Varga Gyula bihari gyűjtőútjait Kaposi Edit segítette, de a táncosok is bekapcsolódtak. Kérdőívekkel tárták fel a megye táncos és szokáshagyományait. Magam ugyancsak megkezdtem a hortobágyi pásztortáncok gyűjtését.8 9

Az együttes vezetősége új elvi és gyakorlati munkaprogramot dolgozott ki, az anyagi támogatást a megyei és városi tanács együttesen vállalta, s már hivatalosan is többször Debreceni Népi Együttes néven emlegetik. Mostmár az Aranybika tv-termében kapott próbahelyet, s ettől kezdve állandóbb lett az együttes fejlődése. A táncfeldolgozásokon túl egyre nagyobb gondot fordítottunk a tagok művészeti, szakmai és elméleti képzésére. Módosult műsorpolitikánk következtében a nagyobb létszámot, esetleg kórust is mozgató tánckompozíciók mellett több súlyt kapott az olyan kisebb színpadon is előadható ún. kamaraszámok kidolgozása. Ezzel a módszerrel kapcsolódott az együttes a falu járó mozgalomhoz, amelyről Taar Ferenc a Megyei Tanács Népművelési Osztály akkori vezetője egy visszatekintő írásában úgy emlékszik, hogy az együttesre mindig lehetett számítani.”

Közben az újonnan létrejött Debreceni Járási Művelődési Házhoz került, és már Debreceni Népi Együttesként működött tovább. Fenntartását Debrecen Város Tanácsa vette át. Ekkor készült Varga Gyula: Szatmári dörzsölő c. koreográfiája, Czövek—Béres: Mikepércsi csárdás-а és a Hortobágyi pásztortáncok. Az 1953-as év méltó befejezése volt a kórusnak a Bukaresti VIT-en szerzett harmadik díja.

A tánccsoport életében nagyon fontos volt az 1954. május 24-én a Népművészeti Intézet által rendezett országos módszertani konferencián — mint az ország legjobb, erre legalkalmasabb csoportja — módszertani bemutatót tartott.10 Az 1954-es szereplések számokban kifejezve is szép eredményeket mutatnak. Az egyes részlegek külön-külön és együttesen is szerepelnek.

Lassan megtörtént az első generációváltás. A megújult együttes még nagyobb eredményekre volt képes, s több Budapesten rendezett országos bemutatón vett részt. 1955. május 16-án rendezte meg ötéves jubileumi műsorát. Az ünnepségen számos budapesti vendég — Csenki Imre, Maróti Gyula, Vass Lajos, Járdányi Pál — vett részt, tolmácsolva a Népművelési

8 Csanádi Imre: A debreceni példa. Művelt Nép. 1951. január. T. F.: Szíves szóval. H.-B. Néplap. 1953. augusztus 16.

9 Taar Ferenc: Fényképeim — H.-B. Napló. 1978. márc. 10.

10 Magyary Gizi—Szigeti Károly: Egy tanulságos módszertani bemutató. Táncművészet, 1954. szept. — Milyen legyen egy táncegyüttes munkamódszere? — Népművelés, 1954. június. Varga Gyula: A Debreceni Népi Együttes beszámolója. In: Magyary—Szentpál: Útmutató néptánccsoportok vezetéséhez. Bp. é. n. (1955) 41—45. 1.

203