A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Visszemlékezés - Béres András: Visszaemlékezés a Debreceni Népi Együttes negyvenéves történetére

Minisztérium, a Népművészeti Intézet üdvözletét, megbecsülését, támogatását és kitüntetését. A Városi Tanács nevében Ménes János elnök köszöntötte az együttest, a vezetőknek is ajándékokat nyújtott át.11

Ezt a jubileumi műsort tekintette meg a varsói VIT-re válogató bizottság is. Erős volt az együttes, a Hortobágyi pásztortáncok érett formában került a közönség elé. Nem csoda, ha ez a robosztus, igen erőteljes és dinamikus tánc megfogta a közönséget és a szakembereket is. Érdemes idézni Körtvélyes Géza, a Táncművészek Szövetsége főtitkárának véleményét: „Nagy útat, komoly fejlődést futott be az együttes minden részlege. A tánccsoport vezetői, Béres András és Varga Gyula széleskörű néprajzi felkészültséggel, szívós munkával törekedtek arra, hogy táncosaik jól elsajátítsák a néptánchagyományt, hogy a népi táncokat a technika és a színpad erejével gazdagítva tolmácsolják . . . Ezt az eredményt a két vezető egymaga nem érhette volna el, a tehetséges, felkészült és sokoldalú vezetők és a fejlődő és megújuló kollektíva közös munkája alakította ki a Debreceni Népi Együttes sajátos arculatát. Ennek köszönhető az együttes sikerekben gazdag öt éve.”11 12 13 De az együttes különböző munkahelyeken dolgozó tagjai, — ahogyan a Városi Tanács elé kerülő előterjesztés megállapítja — „az eddig elért eredmények ellenére sem kapnak olyan elismerést, mint amilyen az együttesben végzett társadalmi munka alapján járna.”12

Az elhelyezést nyújtó Kultúrotthon feladatait csak nehezen egyeztethették össze az együttes mindennapos problémáival, az emeleti terem pedig életveszélyes, a táncpróbákat nem bírja. Ilyen körülmények miatt az együttes zavartalan munkájának lehetősége nincs biztosítva, szükséges volt a régóta húzódó ügy mielőbbi megoldása. A Debreceni Népi Együttes 5 éves fennállása alatt olyan sok eredményt ért el és sok mindennel járult hozzá kulturális életünk fejlődéséhez, hogy fenntartása sokak ellenére mégis feltétlenül indokolt.14 15

Minden gond és probléma ellenére erejétől és teljesítőképességétől függően igyekezett segíteni a megyében működő csoportok, együttesek munkáját. Tanfolyamokat szervezett és vezetett, ami serkentőleg hatott munkájukra. Erről írta egyik levelében Pór Anna a Népművészeti Intézet Táncosztályának vezetője: „Nagy örömmel értesültem a tanfolyamról. Kitűnő kezdeményezésnek tartom, amely mutatja, hogy a Debreceni Népi Együttes egyre jobban betölti hivatását a megyében. A megye táncéletének serkentője és segítője. Külön örvendetes, hogy nem csak az együttes vezetői, hanem az együttes tagsága is bekapcsolódott ebbe a munkába. A jelentések és a mellékelt levél alapján értékes munkát végeztek. Ami mindennél fontosabb: úgy látom, elültették az emberekben a haza és a népművészet szeretetét.”1’

11 В. I.: A Debreceni Népi Együttes ünnepi bemutatóján. — H.-B. Néplap, 1955. máj. 17. Juhász Lajos: ötéves a Debreceni Népi Együttes. H.-B. Néplap, 1955. V. 22.

12 Körtvélyes Géza: Az ötéves Debreceni Népi Együttes — Táncművészet, 1955. június.

13 A Népművelési Osztály beszámolója a Debreceni Nyári Egyetemről és a Népi Együttesről. HBML. XXVIII. 95. 1. — HBML. uo. Béres A. felszólalása.

14 Debreceni képek. Művelt Nép, 1955. jún. 12. HBML. uo. V. B. előterjesztés.

15 Pór Anna levele Béres Andráshoz. HBML. XVIII. 95. 1. — Debreceni Népi Együttes iratai. Vegyes levelezés, 1955.

204