A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Visszemlékezés - Béres András: Visszaemlékezés a Debreceni Népi Együttes negyvenéves történetére

Többféle kezdeményezés és erő működött egyszerre, de egymástól függetlenül. S ha hozzávesszük, hogy közben Budai Aladár cimbalmos irányításával létrejött — főleg cigányzenekari tagokból — egy vonós szalon- zenekar, amely alkalomadtán harminckét fős létszámmal akar népi zenekar formájában is működött, adva volt minden egy együttes létrehozására.

1950 tavaszán Debrecenben vendégszerepeit a szovjet Pjatnyickij Együttes. Pjatnyickij és Zaharov, az együttes vezetői többek között meglátogatták az MSZT Tánccsoport, és az akkor már nemzetközi kórusversenyen első díjat nyert Kollégiumi Kórust is. Bemutató házi hangversenyük után Pjatnyickij megemlítette a kórus vezetőjének, Csenki Imrének és a jelenlévő Szöllősi Gyulának, a Megyei Népművelési Alosztály akkori vezetőjének, hogy ha a megyében erre meg vannak a lehetőségek — márpedig ő úgy látja — milyen jó lenne a kollégiumi Csenki Kórusra építve létrehozni egy tájjellegű népi együttest. A gondolat megvalósítását magáénak érezte Fábián Sándor is, aki kulturális felügyeletet gyakorolt a népművelési osztályok fölött, s közös megfogalmazásukban 1950 májusában egy előterjesztés született a Megyei Tanácshoz az együttes létrehozására. Tanácsi jóváhagyással így jött létre az ország első városi Népi Együttese, a mai együttes elődje, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Népi Együttese.2 3 4

Az együttesnek az egyesüléssel három részlege alakult: kórus, tánccsoport és népi zenekar. Szervezetileg akkor a Megyei Tanácshoz tartozott, első művészeti vezetője Csenki Imre lett. A táncrészleg irányítását Julow Katalin közreműködésével öt tagú közösség végezte. A zenekart pedig Budai Aladár bizalmi mellett a Zenekonzervatórium tanárai fogták össze Szabó Emil vezetésével.

A Csenki Kórus, az MSZT Tánccsoport és a népi zenészekkel kiegészített Filharmonikus Zenekar első közös fellépése 1950. július 10-én, majd 11-én volt a Debreceni Szabadtéri Színpad megnyitása alkalmából. Kodály Zoltán Székelyfonó c. daljátékát mutatták be Csenki Imre vezényletével, Versényi Ida rendezésében. A koreográfiát Béres András és Varga Gyula készítették, s maguk is táncoltak. Ezen a bemutatón Kodály és felesége is részt vett. A közönségsikereken túl nagy buzdítást adott az akkor még alkalmi együttesnek, hogy a mester igen elismerően nyilatkozott a bemutatóról:’

A közős munka megteremtette a közös örömet. Ettől kezdve a kórus, tánccsoport és zenekar ugyan még külön-külön, de együttes keretben működött. Arculatát és műsorát a város és a megye hivatalos szervei együtt állapították meg. Ennek értelmében az együttes elsőrendű feladata Hajdú-Bihar megye és a Tiszántúl néphagyományainak összegyűjtése, ápolása, művészi feldolgozása és széles néprétegek előtt való népszerűsítése volt/1

Az első szakmai bemutatót 1950. augusztus 20-ra terveztük a Debreceni Csokonai Színházban. Ezt sikerrel meg is tartottuk, de ekkor már

2 Pjatnyickij Kórus debreceni előadása. H.-B. Néplap, 1950. márc. 9., B. A.: ötéves a Debreceni Népi Együttes. 1955. V. 15.

3 A Székelyfonó bemutatójáról. H.-B. Néplap. 1950. június 13.

4 Hírek. „Tizedikén, vasárnap az első Tiszántúli Népi Együttes részére tagfelvétel lesz. Felvétel énekkarba, tánccsoportba, és zenekarba.” H.-B. Néplap. 1950. szept. 7.

201