A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Eltűnt és feledésbe menő helynevek Debrecen határában. Közli: Radics Kálmán

Szent László utca. A XIV. század elején meglévő Szent László templomáról. Corvin János herceg 1503. meghirdeti, hogy akik Debrecenben a Szent László utcai templom körüli puszta helyeket megülik és beépítik, minden census és díj fizetése alul mentesek. A XVI. század végi följegyzések észak—déli irányt követő utcának mutatják. Fekvése nagyon bizonytalan.

Szent Miklós utca. Szent Miklós kápolnájáról, mely 1554-ben pusztult el. Most Miklós utca.

Tizenháromváros. Ma Szepességi utca. Noha szerintem a név eredetéhez aligha van valami köze akár az egész Szepességnek, akár az ottani tizenháromvárosnak, melyek valóságban tizenhatan valának.

Űj piac. A XVIII. században Répa p. (L. ott.) Kibővülése után a múlt század derekán vette fel az Üj piac nevet. Most Degenfeld tér.

Űj Hatvan utca. 1710-ben említik így a Mester utcán 1708-ban kinyitott ház- és malomhelyekkel keletkezett új utcát. Most Jókai utca. L. Kis- Hatvan u. alatt.

Űj utca. (1570.). L. Nagy-Űj utca.

II. Eltűnt helység-, puszta-, birtok- és birtokrésznevek:

Debreczen nagy kiterjedésű határában, amely számos elpusztult falu határának beolvasztása következtében alakult ki, nehány olyan helység is van, amelynek a mostani lakosság nemcsak telekhelyeit nem ösmeri, de nevét is elfelejtette. Ezeket oklevelek őrizték meg. Ha már bebizonyítha- tólag hosszabb ideig élt falvak létezése is feledésbe merült, mennyivel inkább eltűnt a kisebb helynév, az árpádkori szállásnak, birtoknak és birtokrésznek a neve!

A magyarság ugyan köztudomásúlag nem volt városépítő nép; de voltak nomád életmódjában is szálláshelyei, amilyenek a honfoglalás után ezrével lepték el az új hazát és amelyeknek jelentékeny részéből falvak fejlődtek. Ilyen ősi szállások neveiül is tekinthetjük a középkori oklevelekben igen sűrűn előfordult posséssiok és vacua terrák neveit (birtokok és üres földek). Ezeket előre bocsátván, minden bővebb magyarázat nélkül felsorolok több eltűnt efféle helynevet, utalva Kalendáriomunk 1917. évi folyamában „Debr. sz. kir. város határának kialakulása” című és egyéb rokontárgyú dolgozatomra.

Aszalós (Azalas). A kihalt Debreczeni család Debreczen környéki birtokosai közt említi XIV. századbeli oklevél. Helye ismeretlen.

Ároktelke. 1429. A mellette elvonuló nagy- vagy ördögárkáról elnevezve. A mai Nagycserén és a sámsoni határban. Ma Ái’okrét néven.

Halmaz. Hajdani falu, melynek Árpád-kori temploma maradványait múzeumunk a hortobágyi Bivalyhalomban találta meg. 1452-ben már puszta. Nem azonos a XV. század legelején települt Balmazújvárossal.

Csécsfalva. A XIV. században templomos hely volt. Fundamentumát a városi múzeum a hortobágyi Köveshalomban, az Árkus vize mellett megtalálta. Ma Csécshalma és a Csécs-mocsár őrzi emlékét.

Facsát (Fachat 1435—1452). Szepes—Рас—Bódogfalva közt feküdt birtok.

Fegyvernek (1311). Még а XVIII. században is így hívják a ház utáni földekül kiosztott Ondód puszta felső részét.

Gesztréd v. Geszteréd. Ondódnak Macs felőli része, száz év előtt (1826) így is melegették.

191