A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Eltűnt és feledésbe menő helynevek Debrecen határában. Közli: Radics Kálmán

Gömörő. (Possessio Gwmerw.) Bánkhoz tartozó birtok a halápi oldalon.

Kamaráshalmatelke. (1435). A Kamaráshalom környéke ,ahol a ref. egyház ingyen iskoláztatási földje terül el.

Kondoros. 1429-ben mint pusztát említik Ároktelke, Szatatelke, Soma és Lykaháza pusztákkal együtt. A Kondoros folyó nevében maradt fenn a neve.

Látótelke. (1406). Ondódnak Cuca és Macs felől eső része. Helyén a Látókép nevű csárda áll.

Lykaháza. (1429). A mai Nagycsere középső táján. Talán e névből torzult át az Erdőslyuki csőszház elnevezés.

Lombi. A váradi káptalan 1282. évi oklevele szól Lombi nevű, Macs és Szepes falvak közt lévő helységről, melynek a Szent Kereszt tiszteletére épült templomát is megnevezi. A XV. század elejétől fogva (1406). 1660-ig Szent Kereszt nevű birtokot emlegetnek e tájon. Kétségtelen, hogy Szent Kereszt az Árpád-kori Lombival azonos. Szepes, Ebes, Hegyes falvakkal volt határos. Tehát a mai Ondód pusztába olvadt be.

Lovászok zúgja. A török időkben sűrűn előforduló helynév. A Tégláskert megett terült el.

Mihálylaka (Mijhallaka) Monostorral, Szentgyörggyel, Zelemérrel szomszédos birtok. (1321—1425). Ma teljesen ösmeretlen.

Morgó. (1640). Ebes puszta északi részén egy mező.

Ondódtelke. (1435). Ma Ondód puszta. A középkorban területe jóval kisebb volt.

Pontos. (1460). Szepes puszta egy része.

Poroszlótelke. (1406, 1557). Ma már ösmeretlen fekvésű, de Debrecenhez tartozott birtok.

Szalók Sámson. (1347). Hajdan két Sámson nevű falu feküdt Debrec- zen szomszédságában. A távolabbinak Túr-, a közelebbinek Szalók volt a megkülönböztető neve. Utóbbira 1735 körül már a debreczeniek sem emlékeztek, noha Szent Adalbertról nevezett kőegyházának romjai a Perzse- dombon akkor még láthatóak voltak, és a debreczeniek a maguk aranypénzén vásárolták meg 1438-ban a már elpusztult Szalók Sámson birtokot. Temploma helyét múzeumunk megtalálta.

Szalókmonostora. (1290—-1300). Később egyszerűen Monostor. A Deb- reczenhez és Hadházhoz tartozó Monostor pusztával azonos.

Szabolcs birtok. (1457). A Hortobágy, Arkus és Sárosér összefolyásánál. Nevét a Szabolcsok nevű ikerhalom őrizte meg.

Szent Demeter birtok. (1406). Együtt fordul elő Poroszlóteleke, Szata- teleke, Látóteleke, Szentkereszt és Soma nevű Debreczen melletti birtokkal. Ismeretlen fekvésű.

Szent Kereszt. L. Lombi a Szentpálteleki (1429) a szomszédos Monostorhoz tartozott pusztarész a Várday család birtokában. Többször nem említik.

Szent János. (1347). Mint Szalók Sámsonnal szomszédos birtok említ- tetik. Ügyszintén Újlak is. Mindkettő a mai Nagycserén, Haláp és Fan- csika felől.

Ürrétje. Talán a régibb Szent Demeter neve a XVI. században. Ekkor (1584) ajándékozta Debreczennek Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem.

192