A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Műhely - Papp József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás

visszatekintve. Egyedi érdekessége a kutathatóság szempontjából, szerkesztési elvéből adódik, mivel egyazon földrajzi egység (itt utca, házszám, helyrajzi szám által meghatározott) valamennyi, az építéssel kapcsolatos, illetve az aktuális szabályok szerinti mellékletekkel szerelt dokumentációja egy keresési helyen fellelhető, bármely időpontban keletkezett is 1880- tól napjainkig. Ezáltal külön kutatások nélkül összeáll a története az adott háznak, teleknek, sőt az államigazgatási eljárások szabályaiból következően meglehetősen pontos információkat nyerhetünk az ott élő emberekről is. Az eljárások alanya minden esetben — 1950-ig — a tulajdonos volt, aki jogosultságát az engedély elnyerésére a tulajdoni lap másolatával igazolta. E birtokadatok pontossága az ötvenes évektől erősen megkérdőjelezhető, mivel az államosítások következményeként az úgynevezett közületi ingatlanok kezelői jogának átruházása, illetve a bérleti viszonyok jogi összevisszasága miatt, a nem tulajdonos is kaphatott átalakítási és építési engedélyt/' E pontatlanság szerencsére nem vonatkozott a magántulajdonosokra.

Végigkövethető a rajzi és írásos adatokból, hogy egy ingatlanon milyen tevékenységeket végeztek az eltelt évszázadnyi időben. Az eredeti rajzok alapján állítják vissza a tatarozások során az eredeti homlokzatokat (jól példázza e lehetőség kiaknázását napjaink városképi felújítási tevékenysége).

Kutatható a hagyományos városszerkezettől alig elválasztható, dűlő- utakra szervezett tanyavilág virágzása, majd az elsorvasztása a kollektivizálás egyenes következményeként. Megtalálhatók még a hatvanas évekből is azok a bontási engedélyek, amelyekben az — akkorra már régen az új „céltelepülésekre” kényszerített — tanyagazda saját maga kéri az „elhanyagolt”, „düledező”, „elavult” stb. épületeinek lebontására az engedélyt. Csupán a hatósági engedélyhez mellékelt műszaki dokumentációban lehet megtalálni az árulkodó mondatot: a nagyüzemi művelés útjába esik a — nemegyszer csupán 10—20 éves — tanyai gazdaság.4 5

Kutatható pl. a debreceni jellegzetesség, az úgynevezett „bellegelő”- gyűrű funkcióinak változása: legelőből tanyavilág, abból zártkert, később belterület kialakulása (Lencz telep, Júlia telep stb.). Vagy az ipartelepek, nagyüzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek elhelyezkedése, terjeszkedése. Nyomon követhetők a mezőgazdaság politikai fejlesztésének helyi megoldásai is (pl.: 1972—78 között a DATE tangazdaságainak fejlesztése Kismacson, Üjmacson, Látóképen, ahol ekkor kampányszerűen bontják le a még meglévő tanyai házakat.

4 A Piac utca 85. sz. — Ságvári Endre u. 2. sz. ház törzskönyvéből: a 3743/792— 1950. VI. sz. véghatározatban „Debreceni Tervező Iroda Ságvári Endre utca 2. sz. alatti lakos az Ingatlankezelő К. V. kezelésében (kiem. a szerz.) levő Ságvári E. u. 2. sz. alatti telekre építési engedélyt kér” és kap. A tulajdonos magánszemély nem kap értesítést az engedélyeztetésről.

5 Ondód, Péterfia dűlő 27. sz. háztörzskönyvéből:

— 32.188/1948. VII. sz. alatt Db. sz. kir. város Polgármesterétől: „...a Macs (sic!) Péterfia dűlő 27. sz. alatt ... az új földszintes lakóépület használatát engedélyezem ... 1948. szeptember 25-én.”

— 16.539—3/1978. sz. II. kér. Hivatal műszaki osztálya határozata: ......engedélyt

adok a Debreceni Béke Mgtsz tulajdonába került Debrecen, Péterfia dűlő 27. sz. ... ingatlanon levő tanyaépületet lebontsa.” A tulajdonosok „kérték a fenti ingatlanon levő tanyaépület bontásának engedélyezését, mivel a földterület a Béke Mgtsz tulajdonába került...” 1978. máj. 26.

169