A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Papp József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás
Hasonlóan érdekes téma lehet nyomon követni a korabeli kulturális kormányzatok és a helyi vezetés által 1920—1930 között az elemi iskolák telepítését a külterületeken, majd az ezek mellé épített decentrumok átváltozásait, amint előbb a csendőrség-, a bába-, később pedig a lelkész lakása lesz egy-egy tsz vagy állami gazdaság valamilyen célú épülete. Ezt követően még az iskola is más irányú felhasználást nyerte az időközben megszüntetett, vagy erősen korlátozott közlekedési lehetőségek mellett. (Fancsikai iskola, Mézeshegyi iskola, hogy csupán kettőt említsek a várost szerves rendben körülölelt településrendszerből.) További érdekességgel kecsegtetnek azok a vizsgálatok, amelyek a különböző, hajdan Debrecen város közigazgatási határain belüli külsőségek, mint Hortobágy, Ebes, Hegyes stb. építkezéseiről tanúskodnak, kirajzolván azt a Debrecen városára jellemző életvitelt, amellyel a cívis város a hajdani Magyarországban mindig önálló, sőt önellátó életét szervezte. A belső területek építkezéseinek vizsgálatával tapasztalatokat szerezhetünk a városszerkezet tudatos formálásáról (Aczél Géza, Borsos József nevével fémjelezve) akkor, amikor pl. a két háború közötti időben a központi irányítás erős hatásait ellensúlyozva kapott egyéni karaktert az épületek együttese, de a nagy építési kampányokból is értékes és a mai szemmel is szép épületek kaptak helyet a városban, sőt még a nem kifejezetten szépségre törekvő ún. ONCSA-házak elhelyezésére és mai megjelenésére sem panaszkodhatunk. A mai szemnek már jellegzetesen debreceni stílusban megjelenő, meghatározó karakterű épületek is ebben a korban keletkeztek. (A krematórium, az állami iskolák nagy része, a sugárutakat lezáró templomok és egyéb, többnyire közcélú intézmény.)6 7 Térképek, településrendezési tervdokumentációk A mikrofilmes tervtár beazonosító, rendszerező tevékenysége feltételezi a mindenkori megfelelő térképanyagot. Az elmúlt évszázad végére befejeződő földnyilvántartási munkák eredményeképpen elkészült kataszteri térképek másolatai, az úgynevezett vászonszelvények8 (1:2880, 1:1440, 1:720 méretarányban) lefedik az egész egykori Debrecen közigazgatási területét, azonosíthatóvá téve valamennyi régi tervi- és írásos dokumentu6 К. IV. 23. Nagycsere, Lukaházi iskola törzskönyvéből: „1. sorszám: A 474/1927. bkgy. szerint az iskola építése folyamatban van. 2. sorsz.: 24367/1927. IV. Lukaházi iskolának elneveztetett...” 3. sorszám: „...az örök használati jog a Királyi Kincstár részére bekebeleztetett.” Megjegyzés: az 1970-es évekre az épületegyüttes a Db. Városi Tanács üdülőháza. 7 Rácz Zoltán: Borsos József és Debrecen korai modern építészete. Db. 1990. (A könyv a Db. Megyei Városi Tanács támogatásával készült, a terv-reprodukciók a mikrofilmtechnikai központban készültek): „A két világháború között Debrecenben a nagyarányú beruházások... Egyetem mellett iskolákat, óvodákat is építettek, s kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti építész... típusterveit alkalmazták Debrecenben is, de azokat Borsos ízlése szerint áttervezték.” 8 „Debreczen, Hajdú vármegyei, törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város kataszteri térképének másolata az 1911. évi mérnöki helyszínelés szerint. Magyar királyi állami nyomda.” A lapok összeállítása: külsőség (1:2880 méretarányú) 416 db, belsőség (1:1440 méretarányú) 45 db, belsőség (1:720 méretarányú) 48 db. 170
