A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása

tikus rendszert gyűlöli. Aki pedig a demokratikus államrend elleni gyűlöletéről ad számot, az azt abból a célból teszi, hogy az elleni gyűlöletre izgasson .. .”10 11

Számos ítéletet hoztak az 50-es évek végén „Tsz elleni izgatás” címén. 1956 ugyanis sok mezőgazdasági termelőszövetkezetet bomlasztott szét erőszakosan: vagyonukat széthordták, felosztották, s így további működésüket lehetetlenné tették, a tagokat vagy fegyveres terrorral kényszerítették kilépésre, vagy maguk döntöttek úgy — külső izgatás hatására — hogy feloszlanak. De előfordult az is, hogy a tagság nem a feloszlás mellett, hanem az újjáalakulás mellett döntött.

Találkozunk olyan anyaggal is, mely a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvételt, ill. lőfegyver, lőszer engedély nélküli tartását tárgyalta: L. A. 4 év fegyházbüntetést kapott azért, mert a Szociáldemokrata Párt újjászervezésére, és hatalomátvételére szervezkedő csoport tagja volt 1948-ban. Valószínűleg azonban csak mellékszereplője lehetett a szervezkedésnek, egyébként a peranyag nem maradt volna Debrecenben.

A következő csoportja a bűncselekményeknek a tervbűncselekmények. Indokolatlanul súlyos büntetést szabtak ki (6 hónaptól 5, 10 évig terjedő, sőt halálbüntetést is!), akik a népgazdaság tervét sértették vagy veszélyeztették. A 14.200/1947. kormányrendelet az első 3, az 1950. évi 4. sz. tvr.-t pedig az első ötéves terv védelmére hozták. Szigorúan büntették azokat, akik veszélyeztették a terv megvalósítását: nem teljesítették a termeléssel és a termékek, a termelési eszközök felhasználásával kapcsolatos feladatokat; jelentéstételi, adatszolgáltató kötelességüket megszegték, vagy megtévesztették az Országos Tervhivatalt; engedély nélkül ruháztak be, vagy végeztek felújítást; kereskedelmi könyveket nem vezettek; a részlettervtől indokolatlanul eltértek; ha a tervmegbízottat nem jelölték ki stb. Az 5 éves terv elleni passzív szabotázsnak minősítették pl. a Debreceni Dohánygyár nikotingyártó részlege egyik vezetőjének tettét: „ . . . a karbantartási hiányosságok pótlásáról időben nem gondoskodott, ennek következtében súlyos lemaradás mutatkozott a terv végrehajtásában . . ,”11

A törvény hatékonyabbá tétele érdekében létrehozták az uzsorabírósági különtanácsot is. De a szigorú büntetések ellenére sem sikerült letörni teljesen a gazdasági rend „ellenségeinek” erejét.

A gazdasági rend büntetőjogi védelmét célozta a 8.800/1946. M.E.sz. rendelet, mely súlyosan büntette az árdrágító visszaéléseket, a közellátást veszélyeztető cselekményeket, a magyar forint értékállandóságát veszélyeztetőket (valótlan tény állításával), az adócsalást, a súlyos jövedéki kihágást, a fizetési eszközökkel elkövetett visszaéléseket és a hitelélet rendjét megsértő cselekményeket. A csempészés leküzdésére két rendeletet is hoztak.12

A nagybirtokrendszer megszüntetése, a földműves nép földhözjutta- tása után súlyosan büntették azokat, akik ingatlanukat, gazdasági felszerelésüket megrongálták vagy elidegenítették. K. J. nyíradonyi állami gazdasági munkást 2 év börtönre ítélték közellátás és izgatás vádjával,

10 HBML. XXV. 4/c. 8. d.

11 HBML. XXV. 23. 27. d.

12 1945-ben a 9480 ME sz. rendeletet és 1946-ban a 8930 ME sz. rendeletet.

182