A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Szendiné Orvos Erzsébet: A rehabilitációs iratok levéltári kutatása
A népbíróságok elnökét az igazságügyminiszter nevezte ki a bírák, ügyészek és ügyvédek közül, 6 ülnöke a Függetlenségi Front pártjai közül kerültek ki (MKP, NPP, SZDP, FKGP, PDP, + a SZOT küldött ki egy-egy tagot.). Fellebbezni a Népbíróságok Országos Tanácsához volt lehetséges, melynek tanácsai az említett öt politikai párt egy-egy bírói és ügyvédi képesítéssel rendelkező kiküldöttéből alakultak. A népbíróságok munkájának megítéléséhez néhány statisztikai adat: 1945. október 10-ig 15 694 vádiratból 6521-et tárgyaltak. Június 30-ig 22 597 ügyből 15 383-at, 1948. március 1-jéig 39 514-ből 31 472-őt, 1949. január 31-ig 45 687-ből 41 516-ot. A NOT-hoz 1948. december 31-ig 19 053 vádirat érkezik, 14 812-őt tárgyal. 3142 esetben enyhít, 1431 esetben súlyosbít, 956 esetben elutasító Az adatok megközelítően pontosak. A népbíróságok korabeli megítélése a szakirodalomban nem egységes. Támadják szervezeti, eljárási, jogi, anyagi oldalról egyaránt. Ez is érzékelteti a 45 utáni politikai harcot. A népbíróságok, különösen pedig a NOT működése az első időkben valóban rendkívül sok kívánnivalót hagyott maga után. Az eljárás elhúzódása és a gyakori enyhe ítéletek ellenére azonban történelmi jelentőségét nem lehet elvitatni: hozzájárult a háborús és népellenes ügyek feltárásához, a fasizmus felszámolásához. A politikai és jogi hibák ellenére valóban igazságszolgáltató szerv volt. 1950-ben szüntették meg (eredetileg is csak átmenetinek szánták a bíróságok szocialista átszervezésének célzatával. 1956-ban a forradalom során elkövetett politikai célzatú bűncselekmények elbírálására létrehozták a népbírósági különtanácsokat. Feladata a „népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, lázadás” feltárása volt. A különtanácsok a Fővárosi Bíróságon, az 5 megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon alakultak meg. Első fokú és fellebbezési bíróságok is voltak. Három tagból álltak: egy hivatásos bíróból és két népbíróból. Sajnos azonban ........ az akkor megszervezett népbírósági tanácsok gyorsított eljárást folytattak; vádirat nélkül és előkészítő ülés nélkül is megkezdődhetett a bírósági tárgyalás .. .”7 Gyakran koholt vádak alapján indultak koncepciós perek, s törvénysértő eljárások. Szintén csak egy ideig működött a különbíróságok közül a közlekedési bíróság (1954—57). 6 ilyen bíróság alakult, hatáskörükben a közlekedés, a szállítás és a hírközlés sérelmére elkövetett bűncselekmények álltak. Az 1947/23. te. állította fel az uzsorabírósági különtanácsokat (közbeszédben: „munkásbíróság”). Egy szakbíróból és négy ülnökből állt, az ülnököket a nagyüzemek üzemi bizottságának javaslatára a szakszervezeti tanács által összeállított névjegyzékből sorshúzás alapján hívtak be 6—6 havi szolgálatra. Hatáskörében a népi demokrácia gazdasági rendje elleni bűncselekmények, a forintrontás, az újjáépítés szabotálása, az árdrágítás és egyéb gazdasági bűncselekmények álltak. A Debreceni Uzsorabíróság 1947 és 1949 között állt fenn. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban — a Debreceni Népbíróság anyagán kívül — megtalálhatók e két különbíróság iratai, igaz, hogy csak töredékesen. 6 Dr. Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945—50) Bp. 1979. 7 Király Tibor: A magyar büntető eljárásjog 30 éve- J. K. 75. 207—218. o. 160
