A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1484-1570)

Hátán: „az 1609-ben, aug. 16-án kelt szerződés arról, hogy néhai Szabó Mátyás özvegye íratta, ez évben és napon a fentirtakat találtuk.” „Bizonyos ház átruházó levele.”

Az adománylevél Debrecen első ismert földesúri családja, a Debreceniek által a XIII. század végén épített földesúri kúria telekének egy része adományozását örökítette meg. A kúria, vagy a XVI. században inkább castellumnak emlegetett földesúri lakóház és telke a mai Csapó és Vár utca s a Kálvin tér által körbezárt területen állott, alkalmilag a földesurak is ide szállottak. A Hunyadiak birtoklásától kezdve a három megyére kiterjedő uradalom igazgatási központja volt, az uradalom vezető tisztjei laktak benne. Mikor épült, — nem tudni. 1536-ban az uradalmat Török Bálint szerezte meg, 1541 után felesége is itt lakott, itt is halt meg. Az új kastélyt talán a fiai építették, az oklevél kiállítása évében már a régi kastélyt (castellum vetust) emlegetik, amely 1565-ben Székely Antal dúlása idején égett le. (Vö. Barta Boldizsár: Rövid chronica. Db. 1984 :14. old.)

Igen valószínű, hogy Török János ennek az épületeit, telkét és határbeli tartozékait adományozta, belső udvartartásához tartozó officialisá- nak. Ezek a határbeli tartozékok, szántóföldek, rétek, kertek el voltak különítve a mezővárosi polgárok által használt határbeli haszonvételektől. (Megjegyzendő, hogy a hortus = kert szó itt nem szőlős vagy gyümölcsös kertet jelent, hanem a határban levő állattartó telepet, szállást, akolker- tet kell érteni alatta.).

Az adományozott Mátét az oklevél mesternek nevezi, mesterségére nézve szabó, feltehetőleg az udvartartáshoz tartozó személy volt. Hasonló nevű mezővárosi polgárok között 1564 óta találkozunk a nevével. (Korábban azért nem, mert 1556—1564 között a jegyzőkönyvek nem maradtak meg.)

Ez évben két másik társával és Duskás Ferenccel kezes Mágócsy Ferenc javára, adós is kassai Tóth Ferencnek három társával együtt 1700 forinttal. (Debrecen magisztrátusának jegyzőkönyvei. 1564 : Db. 1985. 14/4. és 118/4. reg.) Legényei (háromnak nevét is ismerjük) latin iskolát végzett deákok (voltak. (U. ott 1985. 118/4; U.o. 1988; 1570. 6/8. reg.). 1571-ben a 66 főből álló szenátus tagja az alsó járásból, posztóval, sóval kereskedik a királyi magyarországi és hódoltsági ügyfeleivel.

(U.o. 1989; 1571. 110/1, 133/1, 158/a, 188/1, 200/1 reg.)

Az itt közölt oklevél hátára írott szöveg elárulja vagy az ő, vagy — ami valószínűbb — a fia özvegye adta el a városnak a nemesi kiváltsággal bíró telekrészt. A nemesi kúria telkének másik része, szintén mezővárosi polgárok birtokából került a város tulajdonába.

6.

Gyulafehérvár, 1563. augusztus 2.

János Zsigmond kiváltságlevele Debrecen mezőváros részére a területén való bíráskodási jogról.

Nos Joannes secundes, Dei gratia electus rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod fideles nostri prudentes et circumspecti

15