A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)
Az MSZP taglétszáma 1957. május 5-én Hajdú-Bihar megyében: 13 133 Munkás 3 962 Paraszt 7 337 Értelmiségi 134 Alkalmazott 776 Egyéb 685 Ami feltűnő, a párttagság nagyobbik hányada a parasztság soi’ai- ból került ki, és igen-igen alacsony az értelmiségiek száma.18 Pedig igen nagy gondot fordított mind a megyei, mind a városi pártbizottság az értelmiség megnyerésére, a párttaglétszám növelésére. Egymás után adtak pártstátusokat a járásoknak, városoknak. Szinte alig volt 1957-ben olyan pártbizottsági ülés, ahol ne foglalkoztak volna a pártépítés problémáival. Felmerül a kérdés, miért nőtt lassabban Hajdú- Biharban és Debrecenben a párttagok száma, mint az ország más megyéiben, vagy éppen a fővárosban? Az okokat a debreceni forradalmi események lefolyásában és a pártvezetők akkori és későbbi állásfoglalásaiban kell keresni. Ugyanis mivel Debrecenben nem voltak fegyveres összecsapások, nem döntöttek le szovjet emlékművet, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányban nagy számban voltak különböző beosztásban MDP-tagok és a munkástanácsok, bizottságok rendre hitet tettek a szocialista vívmányok mellett — földet, gyárat vissza nem adunk! —, a közvélemény nem tekintette a helyi eseményeket ellen- forradalomnak. Másrészt a volt párttagok csalódása is kétségtelen. De van még egy nem elhanyagolható szempont. Debrecenben az események kiindulópontja a Kossuth Lajos Tudományegyetemen volt, és a másik két felsőoktatási intézmény — Orvostudományi Egyetem és a Mező- gazdasági Akadémia — is igen fontos szerepet játszott az októberi eseményekben. A gondosan kiválasztott, káderezett egyetemi hallgatókról nem lehetett állítani, hogy ellenforradalmárok voltak! Amikor a tanítás 1957 februárjában újra megindult, az egyetemi hallgatók döntő többsége, de a tanároké is, ha nem is látványosan, de szemben állt a politikai restaurációs törekvésekkel. Beletörődés, mintsem megnyugvás volt a je- jellemző. Ez az állapot eltartott 1957 őszéig. Nem véletlenül szerepel a már idézett júniusi megyei rendőr-főkapitányi jelentésben, hogy az egyetemeken passzivitás mutatkozik a párt politikájával szemben, zártkörű viták zajlanak, és kétségbe vonják sokan az események ellenforradalmi jellegét. Pedig az MSZMP egyetemi szervezete a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a marxista tanszék előadóinak közreműködésével előadássorozaton próbálta meggyőzni a hallgatókat és oktatókat a párt helyes politikájáról. Végülis azzal, hogy aránylag kevés hallgató került 18 MSZP HBMA 1. fond. 13. fcs. 19. öe. 1957. 148
