A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Filep Tibor: Politikai restauráció és megtorlás Hajdú-Biharban (1956-1957)

bíróság elé, s nem volt túlságosan magas a karokról kizárt hallgatók és eltávolított tanárok száma, lassanként a restaurációs törekvések meghozták a megfelelő eredményt.19 20

1957. szeptember 11-én az egyetemi pártszervezetek munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg a Debrecen városi pártbizottság. Az írásos beszámoló statisztikai adatai egyértelműen támasztják alá a fentebb megfogalmazottakat.

A Mezőgazdasági Akadémián 1956. november 13-án 13 taggal, a DOTE-n február 21-én 40 taggal alakult MSZMP-alapszervezet. A tagok zömmel fizikai, illetve adminisztratív beosztásban dolgozók voltak!

1957 szeptemberében

MSZMP-tagok

száma

1956-ban MDP tagok száma

Mezőgazdasági Akadémia

56

86

Orvostudományi Egyetem

78

580

Kossuth Lajos Tudományegyetem

68

200

A Hajdú-bihari Napló 1957. évi számaiban nyoma sincs annak, hogy milyen nehézségek voltak az MSZMP szervezésének, a politikai irányítás kézben tartásának. Ugyanakkor két dokumentum, az 1957. június 19-én megtartott aktíva értekezlet jegyzőkönyve és a Debrecen városi pártbizottság július 20-án tartott intéző bizottsági ülésének jegyzőkönyve egyértelműen tanúsítja, hogy az MSZMP megyei vezetői tisztában voltak a valós helyzettel. S ennek velejárója volt, hogy egészen 1957 júliusának végéig vitatkoztak azon, mi a bajok oka? Napirenden szerepelt az októberben történtek elemzése. Napról napra erősödött az a vonal, amely a megyei pártbizottság vezetőit marasztalta el azért, hogy október 23-án nem lövettek a tüntető egyetemisták közé, hogy nem adtak szabad kezet Simon őrnagynak, az ÁVH vezetőjének az ellenforradalmi elemek megfékezésére október 24-én, sőt létrehozták a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt, demokratikus megmozdulásnak ítélve az eseményeket. Úgymond ez a politika az, ami miatt az emberek nem bíznak az MSZMP jelenlegi vezetőiben.. .

19 1. íond. 3. fcs. 23. öe. és MSZP HBMA 1. fond. 9. fcs. 19. öe. 1956—59. Egy 1957 áprilisában készült belügyi jelentés (Szabó Sándor őrnagy Kiss Ferencről, Ko- czog Ákosról, Bartha Jánosról, dr. Kulin Lászlóról, dr. Papp Jenőről, dr. Kuthy Lászlóról, Dede Lászlóról, Hevessy Józsefről adott kimerítő információt a megyei MSZMP-vezetők részére. Képet adva közelmúltbeli és jelenlegi szerepükről az egyetemen. Ekkor Dede László és Hevessy József már előzetes letartóztatásban volt).

20 8. fond. 1. fcs. 2. öe. 1957. A jelentés leszögezi: „Csigalassúsággal követték az egyetemek a nagy léptekben előrehaladó országos konszolidációt.” A baj okának az anyag készítői a burzsoá-nacionalista-antimarxista nézetek térhódításában látja. Az előterjesztő Józsa János volt. Kónya István Az ellenforradalmi események oktatásának tapasztalatairól szóló jelentésében is az antimarxista, nacionalista eszmék jelenlétére és veszélyére, valamint a szovjetellenességre hívja fel a figyelmet. Kiemeli a KLTE-n és a DOTE-n előadásokat tartók munkáját (Kónya István, Molnár László, Kiss István, Farkas Dezső, Gyarmati József). Az 1957. október 21-én kelt jelentés szerint a politikai passzivitás jéllemző az egyetemekre.

149