A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1484-1570)
ját házát és más örökös jószágot szereztek és vásároltak maguknak, nemes személyük ürügyével a város részére mindennemű szolgálat és fizetés terhe alól ki akarják vonni magukat, azon mezőváros szabadságának kárával és lealacsonyítására. Mivel pedig minden egyes, jól rendezett köztársaság olyan bizonyos törvényekkel él, amely minden egyes (emberre) egyformán vonatkozik, igazságosnak és méltányosnak ítéltük, miszerint szükséges, hogy minden közös legyen, azokkal, akikkel a jótétemények is közösek, ezért mivel tudjuk, hogy azon Debrecen mezővárosban szabadságával és előjogaival egyenlően élnek és azokat élvezik, annak használatában, mint más nem nemesek, hasonlóképpen részesülnek, úgy véljük, hogy ők is azon mezővárosban lakók, a többi mezővárosiakkal mindenféle szolgálat különböző fizetéseiben és a közhaszonra és jólétre tartozó, másokra is nehezedő terhekben egyenlően résztvenni kötelesek legyenek. Ezért nektek a nevezett mezővárosban lakó nemeseknek, együtt és egyenként — akiknek tudomására jut — jelen levelünk által keményen meghagyjuk és megparancsoljuk, miszerint mától fogva ezután, ha a nevezett Debrecen mezővárosban lakni, annak bármiféle kiváltságával és haszonvételével élni, azt használni, élvezni akarnátok, azokkal a debreceni polgárokkal és városlakókkal, mind mindennemű fizetésben, más mindenféle közjóra tartozó szolgálat teljesítésében, ha Magyarország szent királyainak, a mi elődeinknek jóindulatát és kedvezményeit nem akarjátok elveszíteni, tartoztok és kötelesek legyetek egyenlő terheket vállalni és hordozni. Jelen levelünk elolvasása és az előmutatónak visszaadása után másként ne akarjatok cselekedni. Kelt Gyulafehérvárott az Űr ezerhat- százhatvanegyedik évében, július hó 9-én. János választott király sk. Kívül II. János, kegyes urunk parancslevele Debrecenben lakó nemesekhez az adó fizetéséről. A város jegyzőkönyvei az 1564—70 közötti évekről hiányzanak, így a mezőváros ezévelcbeli tisztségviselőire e szórványosan megmaradt iratok adnak tájékoztatást. Nagy Jánost a későbbi évekből a hasonló nevű polgárok nagy száma miatt közelebbről nem tudjuk azonosítani. Duskás Ferenc sorsáról is csak 1564 után tudunk többet. (Vö. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. Db. 1990. 5. old.) 5. Debreceni új kúria, 1562. augusztus 21. Enyingi Török Ferenc földesúr a régi kúria telkén egy sütőházat, két házat és konyhát adományoz Máté szabó familiárisának. Nos Franciscus Therek de Enyingh, comes perpetuus comitatus Huny adiensis ac sacrae regiae majestatis supremus capitaneus in Papa etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes quibus expedit universis, quod nos cum ad suplicationem nonnullorum dominorum familiarum nostrorum pro parte providi magistri Mathei familiaris nostrorum nobis factum, tum vero attentis et consideratis fidelitati fidelibus- que servitatiis ejusdem nobis exhibitis et in futurum quoque exhibendis, 13
