A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
igyekszik egységes osztályközvélemény kialakítására.”41 Közösen végzett diákmunka eredményeként készült el 1947-ben a debreceni Diákparlament által kiírt faliújság pályázatra készített „Látófa”, melynek alapgondolatát a dunai népek megbékélése jelentette. Amikor a bírálóbizottság az Állami Gimnázium és a Gyakorló Gimnázium diákjai által készített faliújságokat 1. helyen rangsorolta, elismeréssel nyugtázta, hogy „a gyakorló- gimnázium igazgatója és tanári kara a faliújság tanúsága szerint ilyen demokratikus szellemben vezeti a reája bízott ifjúságot.”42 A következő 1948/49-es tanév a „fordulat évének” tekinthető az iskola történetében. A Diákszövetség és az Üttörő Mozgalom, valamint a Szülői Munkaközösség, a Magyar—Szovjet Társaság és a Pedagógus Szak- szervezet voltak elsősorban, amelyek a társadalom kérdéseit az iskolai munka fontos mozzanatává tették. A Pedagógus Szakszervezet által országosan meghirdetett „Nevelj Jobban” mozgalom, mely munkaverseny keretében a szocialista nevelés alapjainak lerakását tűzte célul, helyeslésre talált a Gyakorló Gimnáziumban is, melynek vezetését 1949. január 4-től dr. Komjáthy István megbízott igazgató látta el.43 Munkaprogramjukban a munkás és parasztfiatalokkal való kapcsolatfelvételt tűzték célul. A pedagógusok politikai továbbképzése a szakszervezeti szemináriumokon és politikai akadémiákon történt. A tanulóifjúság világnézeti át- nevelésére a Diákszövetség volt hivatott. Kezdeti bizonytalanságok után év végére már 90 százalékos volt a részvételi arány. A diákok különböző szemináriumokon, tanulókör vezetői tanfolyamokon vettek részt. Bekapcsolódtak a Választási agitációba és a falujáró munkába, ahol a kultúr- brigád népitánccal, énekkel, szavalattal, színdarabbal szerepelt.44 Az iskola, mely korábban zárt külön világ volt, elsősorban a tudományokhoz szükséges szellemi felkészítést szolgálta, most a „fényes szelekének engedett utat, mely 1949 júniusában a középiskolai reformmal felszámolta az intézetet. Tanulóit a Révai Miklós és a Fazekas Mihály Gimnázium fogadta be. összegezés Az intézet külső és szellemi formáját 1936—1944 között Jausz Béla igazgató és kiváló, tudós tanárai teremtették meg. A háború után bekövetkező nehézségek ellenére is a gyökerek újraéledtek, de a közoktatás- ügy területén érezhető változások a gyakorlógimnáziumban folyó oktatónevelő munkát sem kerülték el. Sajnálatos, hogy hibás döntés folytán a Debrecenben fogalomként élő „Gyakorló” is áldozatul esett. 41 HBML. XXVI. 35/a. 1. — 1946. aug. 31. No. 6. 42 HBML. XXVI. 35/b. 1. — 251/1947. 43 HBML. VIII. 5. — 12/1949. 44 Gyak. Gimn. Értesítő 1948/49. Közzétette: Dr. Komjáthy István 5,18—19. old. valamint 36. old. és Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945—1980. között. In: HBMLÉ. XIII. 1986. Db. 115. old. (Szerk.: Gazdag István.) 136
