A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)

istentiszteletekre jártak a tanulókkal, kirándulásaikon részt vettek, segédkeztek a szertárakban, könyvtárakban és az értekezletek jegyzőkönyveit vezették.33

A VKM 1942-ben a rendkívüli tanárhiányra tekintettel a tanárjelöltek kötelező gyakorlatát 3 hétben szabta meg. A tanári kar egyéves negatív tapasztalat után kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy 3 hét alatt a jelölteket a komoly tanári munkába legfeljebb bevezetni, de belenevelni nem lehet.3'1

összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az intézmény igazgatója és tanári kara évenként 40—50 tanárjelölt számára lehetőséget biztosított, hogy mind elméletben, mind gyakorlatban átfogó képet nyerjenek hivatásuk legfontosabb problémáiról.

Válság és útkeresés

A háborús pusztítás következtében uralkodó tanterem- és oktatóhiány nem tette lehetővé Debrecenben 1944 őszén a gimnáziumi tanítás korábbi szervezeti kereteinek fenntartását. Átmenetileg helyes megoldásnak látszott, hogy a fenntartó intézmény tulajdonjogának elismerése mellett egységes igazgatás alá helyezzék a fiú, majd a leánygimnáziumokat. Ennek szellemében a Debreceni Egyesített Fiúgimnázium felekezeti különbség nélkül valamennyi debreceni fiúgimnázium tanári testületének és ifjúságának helyben tartózkodó tagjait fogta össze 1944 november végén. A tanítás a felső osztályokban december 19-én, az alsó osztályok részére 1945 január 3-án kezdődött meg dr. Simon László vezetésével, aki később a VKM államtitkára lett.35 1945 március 21-én az Egyesített Fiúgimnázium felekezeti és állami tagozatra oszlott s ettől kezdve a gyakorlógimnázium, a Fazekas Mihály Gimnázium és a Zsidógimnázium a Debreceni Állami Egyesített Fiúgimnázium szervezeti keretei között működött, Molnár András igazgató irányítása alatt.36 37 A korábbi gyakorlógimnázium 18 tanára közül 8 tartózkodott Debrecenben, míg a növendékek közül 123 tanuló jelentkezett továbbtanulásra. A Fazekas Gimnázium tantestületéből 9 tanár vállalkozott munkára, míg a Zsidógimnázium tanári karából 4 tanár kapott kinevezést az Egyesített Fiúgimnáziumhoz. A tanulók száma a njmlc osztályban 424 fő volt, s az újabb beosztott tanárokkal együtt 38 tanár és az igazgató alkotta a tanári testületet. Tekintettel arra, hogy a gyakorló- gimnázium épületét a Kommunista Párt foglalta le pártiskola céljaira, a Fazekas épületében katonai kórház működött, s a Zsidógimnázium épülete sem volt használható állapotban, az intézmény a Református Kollégiumban kapott otthont. A Fazekas Gimnázium épületébe való beköltözésre csak 1945 őszén nyílt lehetőség.

Az intézmény tanári kara már az 1944/45-ös tanévben kísérletként lényeges tantervi módosítást eszközölt: a III. osztályban elhagyták a német nyelv oktatását, a felső osztályokban pedig fakultatív tárgyként az oroszt

33 HBML. VIII. 53/b. 1. — 340/1941. és a Gyak. Gimn. Értesítők évfolyamaiban a tanárjelöltekre vonatkozó fejezet. Hasonló volt az eljárás a 25. jegyzetben felsorolt intézményekben is.

34 HBML. VIII. 53/a. 8.

35 HBML. XXIV. 501/b. 467/1944—45. és 68/1944—45. alapszám.

36 HBML. XXVI. 33/b. 1. — 125/1944—45. és XXVI. 35/b. 1. — 47/1946—47.

37 HBML. XXVI. 33/b. 1. — 260/1944—45.

134