A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)

A csapat életében az első évek küzdelmes kísérletekkel teltek el, de — mint az 1943/44. évi Értesítő megállapította: „a gimnázium teljessé léteiével cserkészcsapata is elérte a gyakorlógimnáziumhoz méltó színvonal nemee rangját.”31 A Debreceni M.Kir. Középiskolai Tanárképzőintézet Gyakorló Gim­náziumának „Hajdú” Sportköre 1938-ban alakult. Tiszteletbeli elnöke az igazgató. Vezetőtanára általában az intézet testnevelő tanára. Elsősorban a vívó, atlétikai és futball szakosztály, valamint az asztalitenisz csapat mű­ködött eredményesen. A vívást rendkívüli tárgyként Ráthonyi Lajos test­nevelő oktatta. Általában 18—20 tanuló választotta rendkívüli tárgyként. Minthogy az intézetnek tornaterme, játékra alkalmas udvara nem volt, a sportkör tagjai a DEAC sporttelepen és a DTE tornacsarnokban gyako­roltak. A tanárjelöltek A tanárjelöltek képzése céljából szervezett gyakorlógimnáziumban a jelöltekkel való foglalkozás a VKM által 1933-ban kiadott szabályzat és utasítás előírásai szerint történt. Ennek értelmében a beosztásukat követő két héten keresztül naponként 3 órát látogattak elsősorban saját szakjuk óráin, majd végleges beosztást kaptak vezetőtanáraik mellé, akikkel óra előtt és óra után alaposan megtárgyalták a végzendő anyagot és a köve­tendő módszert, majd a kivitelt. Ezek a megbeszélések alkották a tanítási gyakorlatokra való előkészületeket. A tanári kar — a jelöltek érdekében — azon fáradozott, hogy nemcsak saját szakjukat lássák, hanem más sza­kok műhelytitkaiba is bepillantást nyerjenek. A jelöltek írásbeli órater­vekkel készültek óráikra, s 4—6 heti tanítási gyakorlat után próbataní­tást tartottak az igazgató, a vezetőtanár egy hivatalos és előre kijelölt bí­ráló előtt. A próbatanításokon igen gyakran részt vettek az egyetem pro­fesszorai is. A próbatanítást megbeszélés követte. Különösen gyakori ven­dége volt az intézetnek Mitrovics Gyula egyetemi tanár, a pedagógia professzora, aki röviddel az intézet megnyitása után a tanári karnak ki­fejtette neveléstudományi alapelveit, majd az előadást követő vita tisz­tázta azokat a sarkalatos tételeket, melyek alapvetően meghatározták az iskola oktatási és nevelési munkáját.32 Az egységes tanári munka és intézeti szellem kialakítása céljából két­hetenként rendszeresen bemutató tanításokat tartottak, melyeken részt vett az egész tanári testület és az összes tanárjelölt. Példaadás kedvéért nemcsak a jelöltek, hanem a vezetőtanárok is tartottak bemutató előadá­sokat, melyeket módszeres értekezleteken értékeltek. Az elméleti képzésen kívül súlyt helyezett az iskola a jelöltek gyakor­lati felkészítésére, hogy megismerjék az iskolai munka minden részletét. Jelen voltak a szülői értekezleteken, a tanári értekezleteken, az iskolai ünnepélyeken. Részt vettek az irodai munkában, az óraközi felügyeletben, 31 Gyak. Gimn. Értesítő 1943/44. — 33. old. 32 HBML. VIII. 53/a. 6. — 1941. nov. 14. No. 1. 133

Next

/
Thumbnails
Contents