A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
Rendkívüli tárgyként ebben a tanévben német és francia társalgási gyakorlatokat vezettek a szaktanárok az érdeklődő hallgatók számára. Ezen túlmenően rendkívüli rajz, valamint vegytan és ásványtani gyakorlatok végzésére biztosítottak lehetőséget. A különórákért évi 25 Pengőt fizettek a tanulók, de Kovács Máté tanár javaslatára már 1937-ben állást foglalt a tanári kar abban, hogy a jelentkezetteken kívül az osztályfőnökök javaslatára néhány szorgalmas tanuló díjmentesen vehessen részt a foglalkozásokon. Az oktatásban a tankönyveken és szertári anyagokon kívül hathatós segédeszközként használták az oktatófilmeket. Szondy György szerint: ,,a film kitűnő szemléltető eszköz, s pontos megfigyelésre nevel, minden dolgot élménnyé tesz és fejleszti a művészi érzéket.” A gyakorlóban az 1П43/44 tanévben 73 film került vetítésre. Hasonló célokat szolgáltak az osztályok számára szervezett szaktárgyi kirándulások, melyek jó szervezés és előkészítés mellett nemcsak ismereteket közvetítettek, hanem maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket, s látókörük bővüléséhez is hozzájárultak. A kirándulások szervezésében elsősorban Csinády Gerő tanár jeleskedett. A növendékek önkéntességi alapon resztvettek az Önképzőkör munkájában. Vezetője az igazgató által kijelölt tanár volt, de a Kör munkáját a tanulók közül választott tisztikar irányította. Az Önképzőkör által évente több alkálommal összehívott rendes és díszközgyűléseken (október 6., március 15.) előadásokkal, felolvasásokkal és szavalatokkal szerepeltek a tagok. Az előadások tárgyköre igen változatos. 1942-ben pl. Megemlékezés Móricz Zsigmondról, Aprily Lajos költészete, Janus Pannonius, Mi alapon rokonaink a finnek? Nagy érdeklődéssel vettek részt a tanulók azon az ülésen, ahol a XX. századi magyar irodalom megvitatása szerepelt. 1942-ben alakult meg az Önképzőkör táj- és népkutató szakosztálya Molnár József tanár vezetésével. A vezetőtanár a táj- és népkutató munkába Györffy István: a néphagyomány és nemzeti művelődés könyvének elemzésével vezette be a tanulókat, majd az elméleti ismeretek bővítéseként látogatást tettek a Déri Múzeumban. Több tanuló bekapcsolódott a Múzeumbarátok Körének munkájába, s maguk is foglalkoztak gyűjtőmunkával. 1944-ben a III. Országos Középiskolai Táj- és Népkutató pályázaton a lelkes csoport megnyerte a munkaközösségek versenyének I. díját. Az egyéni pályázaton I. helyezést ért el Botos Barna. III. díjjal Ba- lajthy Béla és Tompa András munkáját jutalmazták.30 Az intézet cserkészcsapatát a Magyar Cserkészszövetség Országos Intézőbizottsága 1937 december 18-án tartott ülésén Tisza István cserkész- csapat néven igazolta. (1945 novemberében a cserkészek kérték, hogy Esze Tamás nevét vehesse fel a csapat. — Mné) A cserkészek vezetését az igazgató vállalta, de segítségére voltak Simon László, Csinády Gerő, Kiss Árpád, Gyarmathy László tanárok. A csapat munkájában 1942-ben már részt- vett az intézet tanulóifjúságának csaknem fele. Példaadó buzgalommal tevékenykedett a szervezési és cserkésznevelési munkában Neudold József és Szanyi Gyula VII. o. tanulók, mint segédtisztek. Táborozáson voltak 1942-ben a beregmegyei Zánykán, 1943-ban a biharmegyei Barátkán. 30 HBML. VIII. 53/b. 1. — 180/1944. 132
