A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1484-1570)
1484. Tar Ispán Albert Mihály Imre-j- Mihály -j- Imre 1527. felesége Erzsébet Józsa Illés Klára János király 1528. telén, debreceni tartózkodása alatt a kúriában szállott meg. Az özvegyasszony Szerémi György szerint (Emlékiratai, Pest, 1857. 206. old.) a király szeretője volt. 3. 1550. június 21. Veres András kötelezvénye a mezővárosi terhek vállalásáról. Andreas Weres, quas literas domini thesaurarii de sua libertate coram nobis duxisset, ita propria sponte sua lingua fassus est, quod quicquid ad utilitatem et necessitatem hujus civitatis spectasset, sive sit contributio, quorumcunque censuum, sive qualecunque servitium, paratus sit, in medio nostri donec ervit, sine omni exceptione reddere, servitiaque facere. HBML. IV. A. 1011/a. 1. k. 227.0. 4. reg. # * * (Fordítás) Veres András saját nyelvével, önként úgy nyilatkozott: A szabadságáról a kincstárnok úrtól valami levelet kapott, míg köztünk fog élni, bármit, ami ennek a városnak hasznát, vagy kárát illeti, akár adó, valamiféle census vagy akármiféle szolgálat, kész lesz minden kifogás nélkül megadni, a szolgálatot teljesíteni. A kincstárnok, Martinuzzi György, I. János halála után Izabella királyné helytartója. — Veres (később Vörös) — András ugyan aligha kapott nemeslevelet, de nyilván valamiféle kiváltság birtokába telepedett meg Debrecenben. Jómódú polgár, rokonsága Böszörményben lakott, az 1564- ben már örökségéért perelt a magisztrátus előtt. (Vö. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. Db. 1982:549/1. reg. ; 1983 : 677/l.reg.; 1985 :25/1. reg. 4. Gyulafehérvár, 1561. június 9. János Zsigmond erdélyi fejedelem a Debrecenbe beköltöző nemeseket a mezővárosi polgárokkal egyenlő teherviselésre kötelezi. Joannes secundus, Dei gratia electus rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croa- tiae etc. significamus tenore praesentium, quibus expedit, universis, quod fideles nostri prudentes et circumspecti Joannes Nagy et Franciscus Dus- kas, jurati cives oppidi Debreczen, in suis et reliquorum civium et inhabitatorum ejusdem oppidi, nominibus et in personis, nostrae majestatis venientes in praesentiam, nobis humiliter significaverunt, quod forent in medio ipsorum complures nobiles, qui ab metis Thurearum et aliorum adversariorum, pro capitum uxorum ac bonorum suorum defensione hiis 11