A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Surányi Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen két világháború közötti szarvasmarha-tenyésztéséhez
déseket megoldott, de átfogó eredmény nem született. A túlfeszített háborús gazdaság, a világháború pusztítása tönkre tette a magyar gazdaságot, s az 1945-öt követő évek egy egész más pályára terelték — nem szerves fejlődés eredményeként — a hazai gazdasági életet. SOME FACTS CONCERNING THE CATTLE-BREEDING IN HAJDÚ COUNTY AND DEBRECEN BETWEN THE TWO WORLD WARS Béla Surányi The change of species, which accelerated in the Hungarian animal husbandry at the turn of the century, came to a standstill in the decades after the first world war. The emergence of a new economic policy was stunted by the unfavourable structure of landed property and the economic crisis growing to full proportions at the end of the 1920’. All these delayed but could not prevent the change of species in the cattle population. Especially the small farms led in giving preference to the Hungarian red speckled cow, though the years of the world crises turned the attention of both the small and large estates to the ancient species, the Hungarian gray cattle. To save this species, which in the previous centuries had been the most important one, the National Society of Stock-Raisers was founded, though too late. The society had national competence but the main sphere of its working was the area east of the river Tisza including Debrecen and its surroundings. The few years, standstill could not prevent the spread of the Hungarian red speckled cow (hereinafter called Hungarian speckled cow). The Society of Stock-Raisers in Hajdú county, which was founded in 1937 with Debrecen as its centre, resolved to help the breeding of the Hungarian speckled cow and to supervise the herd-books in Hajdú county and among the husbandmen of Debrecen in an area, which had traditionally been the home of the Hungarian gray cattle. The available data reveal the first steps of a largescale project and illustrate that there existed, though not in great number, excellent stock-farms. On the other hand, we have to mention all the advantages and disadvantages, of the small and big estates, which we can learn from their cattle-raising and milk-production. Megjegyzés: 1944—1946 között az egyesület csak létszám adatok gyűjtésére vállalkozott, de torzóban maradt a Hajdúmegyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület — legalábbis nincsenek adataink — feloszlatásáig, 1948-ig tartó tevékenysége is. A nagy átszervezések, az állami gazdaságok felállítása, a tsz-ek megszervezése nem kedvezett egy eredményesen működő, mindenki érdekét szem előtt tartó gazdálkodás folytatásának. Megalakult a Tiszántúli Tangazdaságok Igazgatósága, amelynek keretében végezték a szarvasmarha törzskönyvezését. De a valóságtól elrugaszkodott gazdaság- politika, az egyéni kezdeményezés béklyóba verése rányomta bélyegét magára az ágazatra. Ezt tükrözik az 1955-ig rendelkezésre álló törzskönyvi adatok is. 43 43 Ua. Az uradalmak és kisgazdaságok állat-egészségügyi helyzetének a javulása is hozzájárult a termelés, a tenyésztés színvonalának emelkedéséhez. Az egyik leggyakoribb betegség, a TBC ellen, mindkét üzemtípusban valami módon védekeztek. A higiénia előírásainak betartásán túl, mind gyakoribb a tuberkulin próba elvégzése, amely segített kiszűrni a beteg állatokat. Az üzemek elsősorban a természetes tartásra törekedtek, hiszen ez járt a legkisebb költséggel. TBC- mentes tenyészet egyedül Pallagon, a gazdasági akadémia tangazdaságában volt. A vizsgált időszakban (1937—1943) száj- és körömfájás, járványos elvetélés, valamint fertőző tőgygyulladás sehol sem fordult elő. 110
