A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Surányi Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen két világháború közötti szarvasmarha-tenyésztéséhez

1941/1942

Hajdúdorog: 2 db Haj dúböszörmény: Kaba: 2 db

3 db »

Hortobágy: 2 db Hajdúnánás: 1 db

1942/1943

Hajdúdorog: 2 db Hajdúböszörmény: Debrecen: 2 db

5 db

Kaba: 1 db

Az átlag fölött termelő kistenyészetek általában a hajdúsági löszháton gazdálkodó településeken fordultaik elő.

A településenkénti egyéni listavezető állattartó gazdák:39 40 1937/1938-ban:Uzonyi Márton — Hajdúböszörmény 1938/1939-ben: Juhász László — Kaba 1939/1940-ben: Bernát Márton — Hajdúszoboszló 1940/1941-ben: Ferenczy Sándor — Hortobágy 1941/1942-ben: Ferenczy Sándor — Hortobágy 1942/1943-ban: Gazdasági Népiskola — Hajdúdorog

Hajdú megye és Debrecen szarvasmarha-tenyészete kétségkívül fejlődött a két háború között. A fejlődés jegyei közé tartozott, hogy •— bár az országos körképhez viszonyítva jóval lassabban — visszaszorult a magyar szürke fajta, s átadta helyét egy sokkal gazdaságosabb típusnak, a magyar tarka marhának. Megindult a törzskönyvi ellenőrzés, amely hozzájárult a tenyésztés általános színvonalának emelkedéséhez. Elsősorban a kisgazdaságok körében nőtt az ellenőrzés alatt álló tenyészetek száma, de az uradalmak termelési fölénye szembetűnő a vizsgált időszakban. A népies állattartás41 fejlesztése érdekében tett intézkedések, így pl. a takarmányozás42 javítása, az állategészségügy fölkarolása43 stb. bizonyos kér39 Ua.

40 Ua.

41 Herodek Sándor: A kisüzemek állattenyésztésének fejlesztése. In: A népies gazdálkodás fejlesztése. Szerk.: Fabricius Endre. Bp. 1938. 58—82. o.

42 HBML. X. 127.: Csak az uradalmak takarmányozásáról állnak rendelkezésre adatok. A szénafélék közül vezető szerep jutott a lucernának. A takarmányrépa is elsőbbséget élvezett. Kevés cukorrépa szeletet és szárított répaszeletet etettek az állatokkal. A zsombolyázott kukoricaszár felhasználása különösen Pallagon dívott. A zöldtakarmányt elsősorban a legelő jelentette. Fancsovits Jenő, Zsen- dovits János és a Bartha örökösök gazdaságában a zöld takarmánykeverék bővítette a választékot. Semsey László uradalmában 1943/44-ben a kukoricaszilázs tette egyenletesebbé a téli időszak takarmányozását. Az abrakfélék közül a kukorica a legfontosabb, a zab és a búza csak esetenként fordult elő. Viszonylag gyakran etettek napraforgó pogácsát is a tehénállománnyal.

109