A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni tanítóképzés történetéhez 1949-1959

vel a leendő tanítókra szülők, gyermekek, DISZ-fiatalok nevelése vár s e feladatra a képzőnek kell őket felkészíteni.24

Az 1956 nyarán tartott tanévnyitó — az országos események hatásaként — már szabadabb légkör megvalósítását helyezte kilátásba. A tanítónőképzőben az igazgatónő jelezte, hogy ,,ez évben igyekeznek a pedagógusok továbbképzését megszabadítani azoktól a merev, dogmatista, iskolásrendszerű formáktól, melyek, sajnos eddig nagymértékben jellemezték . . . Megszűnik a folytonosan ismétlődő SZKP tanítása, előtérbe kerül az elő- adásos propaganda. A továbbképzési rendezvényeken a gondolati szabadságnak meg kell teremtődnie. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kartársak bátran vessék fel kételyeiket, olyanokat is, melyekről eddig nem illett, nem volt szabad beszélni”.25

Az 1949-ben egy osztállyal, tantestület nélkül indult tanítóképző 1957- re kiteljesedett. A 486 tanuló 17 tanulócsoportban 30 pedagógus irányításával működött. A tanítóképző intézet nevelőtestülete — az énektanár kivételével — középiskolai tanári képesítéssel, illetve a gyakorló iskolai vezetők szaktanítói képesítéssel rendelkeztek. Az MSZMP-nek két tanár volt tagja.26

E-pület, felszerelés

Az 1949-ben indult I. Sz. Pedagógiai Gimnáziumnak a Révai Miklós (ma Csokonai Gimnázium) adott otthont. Az intézmény önálló felszereléssel nem rendelkezett. Egy 1950. évi jelentés már megfogalmazta, hogy fejlesztésével szükségessé válik az intézeti és szertári felszerelés megalapozása, ezért szükségesek iskolapadok, szekrények, zongora, szemléltető és rajzeszközök, munkapadok.27 1951. augusztus 27-én a tanítóképző levált a gimnáziumról és önálló igazgatással folytatta tevékenységét. Vendégként továbbra is a Csokonai Gimnázium épületében maradt az iskola, sőt átmenetileg szükségessé vált a gyakorló iskola megszervezésével a Tanítónőképző néhány tantermének igénybevétele. Az iskolának tantermi felszerelése csupán egy osztály számára volt, a többi tanterem kölcsön bútorokkal volt berendezve. A szertári és könyvtári felszerelés is kiegészítésre szorult.

1952-ben döntés született a tanítóképzés számára a Blaháné utcán önálló székház felépítésére. A beruházás költségeit a közoktatásügyi minisztérium és Hajdú-Bihar megye tanácsa V. B. oktatási osztálya vállalta. A kivitelezésre a 61/1. számú Építő Vállalat kapott megbízást. Az évről évre húzódó építkezés gátja volt tulajdonképpen három intézmény oktató-nevelő munkájának. A tanítóképző ideiglenes elhelyezése zavart okozott a Csokonai Gimnázium fejlődésében, de Debrecen általános iskolai tanügyében is, hiszen a Tanítónőképzőben épületgondok miatt kellett megszüntetni a gyakorló iskola felső tagozatát.28 Zavart okozott a képző számára is a két épületben való elhelyezés, mert egyik iskolából a másikba való szünet alatti járkálás a szakmai munka rovására történt. Felszabadulás volt tehát 1954 ősze, amikor végre új, jól felszerelt otthonba költözött az iskola. Az osz24 Uo. Jkv. 1956. jan. 31.

25 HBML. XXIII. 112/a. 13. — 853/5/1956. aug. 25.

26 HBML. XXVI. 51/b. 19. — 290/1957.

27 HBML. XXVI. 51/a. 1. — 285/1949—50. márc. 14.

28 HBML. XXVI. 51/b. 19. — 256/1954.

132

r