A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni tanítóképzés történetéhez 1949-1959
tálytermek mellett már előadóterem, szertárak és tanműhely is rendelkezésre állt. Az intézmény 1956. március 18-án Maróthi Györgyöt választotta névadójául.29 30 1957-ben a berendezések és felszerelések, valamint a könyvtárak, szertárak anyagának összértéke 736 233 Ft volt.90 A nevelőmunka A nevelés új feladatai megvalósításának legfontosabb eszköze továbbra is a tanítási óra, az ifjúsági szervezet, a diákotthon, az ünnepélyek és a könyvtár maradtak, de mellettük olyan új nevelési fórumok is helyet kaptak, mint a szakkörök, a tanulószoba, a társadalmi munka. Az intézmény oktató munkája a tanítói hivatásra való felkészítést szolgálta. Ebből következően a szaktárgyak oktatása során állandóan figyelemmel kísérték az általános iskola követelményeit, az alsótagozati oktatás módszereit. Fokozott figyelmet fordítottak az alapvető készségek, mint a helyes beszéd, értelmes, világos fogalmazás, a helyesírási készség fejlesztésére, a kívánatos írásforma kialakítására, számolási és rajzolási készség növelésére. Az iskola munkaterve az oktatás eredményessége érdekében nagy súlyt helyezett a tanmenetek készítésére, a tanítási óra helyes megszervezésére, a jó óravázlatokra. Tanulmányi követelményként szabta meg a tanulmányi színvonal emelését. Elsősorban a közepes tanulók tömegéből kívánt jó tanulókat, de növelni tervezte a kiváló tanulók számát is. Ennek eszközéül főként a szakköri munkát határozta meg. Különös hangsúlyt kapott a szemléltető oktatás, a szemléltető eszközök készítése, a jó táblai vázlat. Az igazgató látogatásain túl az osztályfőnökök számára is előírta a munkaterv, hogy minél gyakrabban látogassák osztályaikban kartársaik óráját, hogy figyelemmel kísérhessék munkamódszerüket, s jobban ismerhessék osztályaik tanulóit. Tapasztalatszerzés céljából célszerűnek tartotta kiterjeszteni a látogatást a testvér tanítónőképző tanítási óráira is. A tantárgyak közül elsősorban a magyar, a mennyiségtan és a zene tanulása okozta a legnagyobb gondot a tanulóknak, e téren voltak leggyengébbek az eredmények, ezen korrepetálással kívántak segíteni. Megállapítást nyert, hogy nagyon hiányos a tanulók olvasottsága, ezért a magyar szakos tanárok számára az olvasómozgalom megszervezését írta elő a munkaterv. Ennek keretében a növendékeknek lehetősége nyílt a házi olvasmányok megtárgyalására, közös elolvasására. A jobb tanulmányi eredmény elérését, a mélyebb és alaposabb tárgyi tudást, a határozott irányú érdeklődés kielégítését a szakköri munka biztosította. A szakköri foglalkozások az adott tantárgy keretében szerzett ismeretek elmélyítését, gazdagítását kívánták szolgálni. Ennek érdekében a tanulók igénye szerűit működött pedagógiai, orosz nyelvi, matematikai, biológiai, később irodalmi és fizika szakkör. A szakköri munkát az iskola a szertárfejlesztés érdekében is célszerűnek tartotta, mivel lehetőség nyílt arra, hogy a tanulók megtanulják a szemléltető eszközök és szertári tárgyak készítését. A sportkör munkája a jó egyéni teljesítmények elérése és a sporttehetségek gondozása és fejlesztése mellett arra irányult, hogy a tö29 HBML. XXVI. 51/a. 1. — 1955. dec. 28-i jkv. 30 HBML. XXVI. 51/b. 19. — 1/1957. 133
