A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924

nai és polgári hatóságok jogkörének szabatos és teljes elkülönítése, a katonaság ne avatkozzék a polgárság jogkörébe, viszont a polgárság is tartózkodjék a nemzeti hadsereg lejáratásától. A jogrend visszaállításához tartozik a demagógia letörése.”5

A különböző politikai erők harca a Bethlen-kormány kinevezése után sem szűnt meg. A baloldali liberális erők a szélsőséges kilengéseket támadták. A jobboldal pedig a kormány gyengeségét emlegette.

A kormánypolitikát támogató Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság 1921. szeptember 30-i határozata kimondta: „Vármegyénk közönsége mély felháborodással szemlélte egyes nemzetgyűlési tagok azon parlamenti szereplését, hogy botrányokat hajszolva az államfő ... és a nemzeti hadsereg tekintélye ellen törnek.”

A közgyűlés kóros jelenségeknek minősítette a pártküzdelmeket, melyek a céltudatos alkotó építőmunkát megbénítják, a konszolidációt megnehezítik. Majd így folytatták: „Törvényhatósági bizottsági közgyűlésünk az államfőt és a nemzeti hadsereget ért támadásokat megbotránkozással visszautasítja, a nemzetgyűléshez felír aziránt, hogy a nemzet- gyűlés találja meg annak a módját, és gondoskodjék arról, hogy jövőre a mentelmi jog védelme alatt ne lehessen az államfőt és a nemzeti hadsereget hason módon megtámadni. E feliratában kéri azt is, hogy a nemzet- gyűlési pártok az örökös párttorzsalkodásokkal felhagyva, erős kormányzópártot alkotva, tegyék lehetővé a céltudatos kormányzást és a teljes consolidátió megteremtését a teljes nemzeti erőkifejtést.”6

IV. Károly másodszori sikertelen visszatérési kísérlete után 1921. november 3-án a nemzetgyűlés elfogadta a detronizációt, de az államforma továbbra is a királyság maradt. A belső stabilizációs folyamathoz tartozott, hogy 1921 decemberében létrejött a Bethlen—Peyer paktum, mely a kormány és az MSZDP viszonyát rendezte. A belpolitikai élet stabilizálásához azonban még egy erős, kormányt támogató parlamenti párt létrehozására is szükség volt. Hosszas tárgyalások után Bethlen híveivel belépett a Kisgazdapártba 1922. február 2-án, s létrejött a Keresztény- Keresztyén Kisgazda, Földműves és Polgári Párt, melyet Bethlen alkalmassá tett az őt támogató kormánypárt szerepének betöltésére. A választásokon ez a párt többséget szerzett 1922 júniusában.7

Az új politikai helyzetben a megye élén is változás történt, még a választások előtt, 1922 márciusában. Szomjas Gusztáv helyett Miskolczy Lajost nevezték ki főispánnak. A törvényhatósági bizottság 1922. március 27-i közgyűlésén tartott beiktatási beszédében többek között hangsúlyozta: „Egymás mellé sorakozva, testvéri kezet fogva álljon a honmentő, nemzetépítő munkába a társadalomnak minden osztálya és rétege.” Kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelésre kell építeni: „parancsoló szükség az agrárérdekek előtérbe helyezése.” Minden eszközzel segíteni kell a termelést és megerősíteni a gazdatársadalmat. „Ez az agrárpolitika azonban céltudatos nemzetfenntartó politika legyen, és nem szabad osztályérdekek szolgálójává süllyednie. Olyan erős alap legyen, amelyből egészségesen nőhet ki az ipar és a kereskedelem, s ezeknek megerősödéséből a

5 HBML. IV. B. 902/a. 20. 3/1921. kgy.

6 Uo. 294/1921. kgy.

7 Magyarország a XX. században, i. m. 131—136. old.

87