A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924

Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1920 április 10-én ült össze először, 16 hónapos kényszerszünet után, rendkívülf közgyűlésre még az 1918. előtt választott tagsággal. Közben végbement a történelmi Magyarország szétszakítása, elbuktak a forradalmak, s az ország ezen részén csaknem 11 hónapig tartott a román megszállás. Amikor a magyar kormány fennhatósága a Tiszántúlon is helyreállt, Szomjas Gusztávot Hajdú vármegye és Debrecen th. város főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztosává nevezték ki. A kormány amellett, hogy az újbóli birtokbavételt is kifejezte e lépéssel, valójában a forradalmak előtti Magyarország közjogi viszonyaihoz való visszatéré­sének szándékát is jelezte. A törvényhatósági bizottság közgyűlése hatá­rozatban adott kifejezést „ ... a feletti örömének, hogy a főispáni rend­kívül fontos közjogi tisztséget a kormány újra funkcióba helyezte.”2 Legfőbb célnak a konszolidáció megvalósítását tekintették. Erre a főispán is utalt beszédében, amikor kijelentette, hogy építő munkáját a keresztényi erkölcs és a nemzeti ideál alapján teljesíti, majd hangoztatta, hogy a nemzet a konszolidáció útjára tért. A vármegyei főjegyző kiemel­te üdvözlő beszédében, hogy az újraépítés munkájában a jogfolytonosság helyreállítását jelentette a főispán beiktatása. A közgyűlés a miniszter- elnökhöz küldött feliratában azzal a reménnyel üdvözölte a kormányt, hogy a „hivatása magaslatán álló, munkaképes parlamentre támaszkodva közállapotunk teljes konszolidációját sikerülni fog megteremtenie”.3 A konszolidáció azonban igen összetett feladatot jelentett, hiszen 1920 tavaszán, nyarán még csak a hatalmi harc fő irányai dőltek el a politikai küzdőtéren. A Kisgazdapárt és a keresztény pártok képviselői szerezték meg a mandátumok többségét. 1920 nyarán kormány változásra is sor került, s már a Teleki-kormány idején nevezték ki és iktatták be Hajdú vármegye főispánjává Szomjas Gusztávot az 1920. szeptember 30- án tartott közgyűlésen. Beszédében aláhúzta a legfőbb törekvését: leg­fontosabb feladat a belső rend és béke helyreállítása, továbbá a szociális bajok orvoslása, hogy a nyomoron enyhítsenek. A belső rend az alapja minden termelő munkának. Hangsúlyozta továbbá, hogy az országnak ke­resztény nemzeti politikára van szüksége. „A kurzusnak változatlannak kell maradnia, úgy, hogy az ne csak kurzus legyen, hanem az eszmék va­lóban gyökeret verjenek a nép lelkében. Akkor majd veszítem fognak az élességben, de nyerni fognak a tartósságban”.4 A konszolidációs folyamatot megzavarta IV. Károly visszatérési kí­sérlete, amely tovább nehezítette az ország amúgy is rossz külpolitikai helyzetét, s hozzájárult a Teleki-kormány bukásához. 1921. április 14-én gr. Bethlen Istvánt nevezte ki a kormányzó miniszterelnökké. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése 1921. május 24-én nagy megelégedéssel fogadta Bethlen kinevezését. A kormányt üdvözlő felirati javaslat tár­gyalása során fogalmazták meg, hogy mit is értenek konszolidáció alatt. „A nagy összeomlásból Bethlen István gróf a kivezető egyéniség . . . programja egy mondat: a nemzeti konszolidáció végrehajtása. Ehhez tar­tozik a tökéletes jogrend, a tekintélyek tiszteletének helyreállítása, a kato­2 HBML. IV. B. 902/a. 20. 3/1920. kgy. 3 Uo. 5/1920. kgy., 6/1920. kgy. 4 Uo. 305/1920 kgy. és Debreceni Független Ojság, 1920. okt. 1. 1. old. 86

Next

/
Thumbnails
Contents