A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924
Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1920 április 10-én ült össze először, 16 hónapos kényszerszünet után, rendkívülf közgyűlésre még az 1918. előtt választott tagsággal. Közben végbement a történelmi Magyarország szétszakítása, elbuktak a forradalmak, s az ország ezen részén csaknem 11 hónapig tartott a román megszállás. Amikor a magyar kormány fennhatósága a Tiszántúlon is helyreállt, Szomjas Gusztávot Hajdú vármegye és Debrecen th. város főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztosává nevezték ki. A kormány amellett, hogy az újbóli birtokbavételt is kifejezte e lépéssel, valójában a forradalmak előtti Magyarország közjogi viszonyaihoz való visszatérésének szándékát is jelezte. A törvényhatósági bizottság közgyűlése határozatban adott kifejezést „ ... a feletti örömének, hogy a főispáni rendkívül fontos közjogi tisztséget a kormány újra funkcióba helyezte.”2 Legfőbb célnak a konszolidáció megvalósítását tekintették. Erre a főispán is utalt beszédében, amikor kijelentette, hogy építő munkáját a keresztényi erkölcs és a nemzeti ideál alapján teljesíti, majd hangoztatta, hogy a nemzet a konszolidáció útjára tért. A vármegyei főjegyző kiemelte üdvözlő beszédében, hogy az újraépítés munkájában a jogfolytonosság helyreállítását jelentette a főispán beiktatása. A közgyűlés a miniszter- elnökhöz küldött feliratában azzal a reménnyel üdvözölte a kormányt, hogy a „hivatása magaslatán álló, munkaképes parlamentre támaszkodva közállapotunk teljes konszolidációját sikerülni fog megteremtenie”.3 A konszolidáció azonban igen összetett feladatot jelentett, hiszen 1920 tavaszán, nyarán még csak a hatalmi harc fő irányai dőltek el a politikai küzdőtéren. A Kisgazdapárt és a keresztény pártok képviselői szerezték meg a mandátumok többségét. 1920 nyarán kormány változásra is sor került, s már a Teleki-kormány idején nevezték ki és iktatták be Hajdú vármegye főispánjává Szomjas Gusztávot az 1920. szeptember 30- án tartott közgyűlésen. Beszédében aláhúzta a legfőbb törekvését: legfontosabb feladat a belső rend és béke helyreállítása, továbbá a szociális bajok orvoslása, hogy a nyomoron enyhítsenek. A belső rend az alapja minden termelő munkának. Hangsúlyozta továbbá, hogy az országnak keresztény nemzeti politikára van szüksége. „A kurzusnak változatlannak kell maradnia, úgy, hogy az ne csak kurzus legyen, hanem az eszmék valóban gyökeret verjenek a nép lelkében. Akkor majd veszítem fognak az élességben, de nyerni fognak a tartósságban”.4 A konszolidációs folyamatot megzavarta IV. Károly visszatérési kísérlete, amely tovább nehezítette az ország amúgy is rossz külpolitikai helyzetét, s hozzájárult a Teleki-kormány bukásához. 1921. április 14-én gr. Bethlen Istvánt nevezte ki a kormányzó miniszterelnökké. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése 1921. május 24-én nagy megelégedéssel fogadta Bethlen kinevezését. A kormányt üdvözlő felirati javaslat tárgyalása során fogalmazták meg, hogy mit is értenek konszolidáció alatt. „A nagy összeomlásból Bethlen István gróf a kivezető egyéniség . . . programja egy mondat: a nemzeti konszolidáció végrehajtása. Ehhez tartozik a tökéletes jogrend, a tekintélyek tiszteletének helyreállítása, a kato2 HBML. IV. B. 902/a. 20. 3/1920. kgy. 3 Uo. 5/1920. kgy., 6/1920. kgy. 4 Uo. 305/1920 kgy. és Debreceni Független Ojság, 1920. okt. 1. 1. old. 86