A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: Adatok Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1920-1924

ADATOK HAJDÚ VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGÉHEZ 1920—1924

Ujlaky Zoltán

A háborús vereség, a történelmi Magyarország felbomlása után a forradalmak leverését követően Magyarországon ellenforradalmi rendszer került hatalomra. Ez — a fehér terrorban foganva — kezdetben nélkülözte az elemi szabadságjogokat. Az elhúzódó hatalmi harcban résztvevő politikai erők előtt is világos volt azonban, hogy mind kül-, mind belpolitikai okok miatt ezt az időszakot le kell zárni, mert különben veszélybe kerülhet a konszolidáció lehetősége, s maga a rendszer is. A konszolidáció egyik döntő eleme a politikai stabilitás megteremtése volt, amelynek elindításában fő szerepet játszottak a győztes nagyhatalmak, elsősorban Nagy-Britannia. 1920. január 25—26-án általános választásokra került sor, s bár teljesen egyenlőtlen politikai erőviszonyok között, mégis egy legitim hatalom kialakulásának adódott a lehetősége ezáltal, megnyitva az utat a politikai konszolidáció további lépéseihez. Ismeretes, hogy ez a folyamat a Bethlen-kormány időszakában fejeződött be. Az alkalmazott eszközöket illetően volt, amiben az új helyzetnek megfelelően új hatalmi módszereket kellett kialakítani, pl. kormányzói jogkör, s volt olyan, hogy visszanyúltak még a monarchia idején kialakított jogi szabályozáshoz. A helyi önkormányzatok vonatkozásában ennek lehetünk tanúi.1

A polgári kori közigazgatást az állami szakigazgatási szervek mellett a helyi önkormányzati hatóságok végezték. A vármegyének, mint középfokú közigazgatási egységnek legfőbb önkormányzati szerve az 1886. XXI. te. szerint a törvényhatósági bizottság volt. Tagságának fele része választott tagokból, másik fele a legtöbb adót fizetőkből, a virilisekből állt. A törvényhatósági bizottság jogkörébe tartozott a szabályrendeletek alkotása, a vármegye költségvetésének és zárszámadásának megállapítása, a tisztviselők megválasztása. Ezen kívül közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhattak, a határozatokat más vármegyékkel közölhették és a kormánynak, valamint a törvényhozásnak is felterjeszthették (2. § c.). A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság ezen utóbbi tevékenységének néhány kérdését, s a felirati jog érvényesítését vizsgálom a következőkben 1920—1924-ig, a konszolidáció első időszakáig.

***

1 Magyarország a XX. században. (Szerk.: Balogh Sándor.) Bp. 1985. 114—120. old.

85