A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Mazsu János: Egy debreceni bérpalota és lakói a századelőn

egyházi ügyekhez, de építészeti kérdésekhez annál kevesebbet, furcsa döntést hozott. (...) Tekintettel arra, hogy a szakmai előzsűri a László testvérek tervét mondta ki a legjobbnak, az első díjat és a megbízatást — az utolsó helyen jelöltnek adta ki.”9 A presbitérium a nyugtalanság és a vádak miatt az általa döntési jogkörrel felruházott bérházépítési bizottságot átszervezte és a Magyar Mérnök- és Építész Egyletet kérte fel a Balogh által készített terv szakmai felülvizsgálatára. Az egylet elnöke válaszában megerősítette a sajtóban megjelent véleményeket: „ . .. az egyházközség vagyoni érdekeit kockáztatná, ha a terveket kivitelre elfogadná. Ha a tervek valamely pályázat során szakszerű elbírálás alá kerültek volna, azok az első selejtezésnél kiestek volna. Űjabb pályázatot kell előkészíteni, melynek előmunkálataiban az egylet szívesen vesz részt. . .”10

A bérház tervezésének első fordulója így kudarcba fulladt, jelentősen hátráltatva az építkezések megkezdését. Az elhamarkodott megbízás visszavonása 1915 februárjáig húzódó pereskedést vont maga után, s végül olyan egyezséggel zárult, amely szerint az egyházközség közel 14 000 korona kártérítést fizetett — mintegy tanulópénzt — Balogh Kálmán építésznek.11

Az átmeneti zsákutcából a kiutat az jelentette, hogy a presbitérium hármas telkéhez a Református Kollégiumtól 100 000 koronáért megvásárolt egy szomszédos negyedik telket és az így 1759,65 négyszögölre növekedett területre új tervpályázat kiírását határozta el a MMÉE segítségével. Ugyanakkor ezen az ülésen az egyházközség vezetősége felemelte az építkezés keretösszegét 1 500 000 koronára (telekvásárlással együtt), mivel „jobb olyan tervezet, melynek kivitele esetén a másfél vagy kétmillió költség mellett is jelentékenyen nagyobb jövedelmezőség éretik el, mint a kisebb összegre korlátozott terv szerinti építkezésnél.12

Az új tervpályázatot 1910 őszén már a MMÉE tevékeny részvételével írták ki, szigorúan ragaszkodva a 79 049/908. Keresk. Min. sz. terv- pályázati szabályzathoz. A tervpályázati hirdetmény szerint a cél háromemeletes reprezentatív bérház építése az Egyház tér és a Hatvan utca sarki területen, pályadíjul 3500, 1600 és 900 koronát tűztek ki. A pályázati feltételek között kikötötték, hogy csak magyar honosak pályázhatnak jeligés tervekkel, az egy köbméterre jutó költségvetés nem lehet több 20 koronánál, az összköltség pedig maximálisan 1 400 000 korona lehet. Az építési programban megjelölték, hogy a földszinten nagy számú üzlethelyiség legyen, három-négy-öt-hat szobás lakások, esetleg kétszobás garzonok tervezhetők kényelmes és igényes mellékhelyiségekkel, víz-, villany-, gáz-, lift- és egyéb szolgáltatásokkal oly módon, hogy „a jövedelmezőség a fő szempont”. A bérház reprezentativitásának biztosítására azt is kikötötték a pályázati felhívásban, hogy „függő folyosók a lehetőségig mellőzendők”.13

9 A Nap, 1909. július 8.

10 TtREL. I. 99. d. (P 1907) 35. V—9/1910.

11 TtREL. I. 99. d. (P 1907) 42. 136/4.

12 TtREL. I. 99. c. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyvek 80. k. 1066—1910. P. sz.

13 TtREL. I. 99. c. (80. k.) 448—1910. P. sz.

TtREL I. 99. d. (P 1907) 36. Bérházép. ir. 4/1.

65