A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Fodor Péter: Az Országos Földművelő Párt és lapja a Föld Népe

ládjainkat minden tavasszal meglátogatta az ínség, mert hetekig távol lévén, tarisznyában elhordoztuk gyermekeink elől a mindennapi kenyeret. Sok utánjárás után leltünk egy birtokot, melyet emberséges feltételekkel megkaphattunk ugyan és a mi gyenge anyagi erőnkkel is reményünk van a boldogulásra.” A birtok Zilah szomszédságában feküdt és a közeli piac értékesítési lehetőségeit akarták kihasználni a tehenészettel, baromfitenyésztéssel és konyhakertészettel. Pokróczék még 40 család át- településére láttak lehetőséget. ,,'A magas kormánynak sok gondot adott a balmazújvárosi munkásság nyomorúsága, föld iránti vágya, most meg volna a módja, hogy rajtunk kívül még 40 család idetelepedhessen.” A telepítés elősegítése érdekében pontokba foglalták össze kéréseiket: 1. Az ideköltözéshez minden család ingyen vasúti kocsit és ingyen jegyet kapjon, az ideköltözött 8 családnak térítsék meg a 60 korona költségét. 2. 15 évre lakóházak és istállók építéséhez 1600 korona kamatmentes kölcsönt kapjanak. 3. Rossz időjárás miatt kérték 1200 mázsa őszi vetőmagkészletük forgóra történő kicserélését, valamint tengeri, árpa, és zab vetőmag segélyt. 4. Tenyészállatokat kértek. 5. Az egyik magtárból iskolát kívántak kialakítani. Az FM az Erdélyrészi (székelyföldi) minisztérium kirendeltséget kérte fel, hogy saját hatáskörben intézkedjen. Az áttelepülök miután választ nem kaptak, 1913. április 11-én újabb beadványban kérték, hogy kérésükkel foglalkozzanak. A marosvásárhelyi kirendeltség megbízottja azonban nem látta megfelelőnek a hitelvisszafizetés biztosítékát és ezért nem teljesítették az újvárosiak kérését. „Ellenben a vetőmag- szükségletük fedezetére készpénzfizetés ellenében 137 mq tavaszi búzát, 13 mq burgonyát, 16 mq tengerit, 1 mq lucernát és 49 mq répamagot osztottam ki.” A minisztérium különböző osztályai vizsgálták Pokróczék kérését, de végül a következőkről tájékoztatták Szilágy vármegye főispánját: „felkérem Méltóságodat, szíveskedjék nevezetteket értesíteni, hogy kérelmeiket törvényes felhatalmazás, illetve fedezet hiányában nem teljesíthetem. Bp., 1913. október 31. Vécsey.”24

Az áttelepülés tehát nem járt sikerrel. A földszerzés lehetősége elveszett és vele minden reményük. 7 család még a következő évben, a többiek az első világháború alatt visszamentek Balmazújvárosba.25 A helyi mozgalom vezetése ekkor Tar Sándor kezébe összpontosul, akit 1912-ben községi bírónak is megválasztottak.26 A mozgalom visszaesését jelezte az is, hogy a községben míg 1912-ben 5 alkalommal szerveztek nagygyűlést, addig a következő évben már csak 1 alkalommal kérték a hatóságok engedélyét. Balmazújvárosban ezekben az években a Katolikus Népszövetségnek volt befolyása. „ ... de múlt évben ezek is az országos szociáldemokrata pártba olvadtak be.”27

A Föld Népe ezekben az években így a budapesti vezetők kezében összpontosult. A budapesti magyar királyi törvényszék Máyer Jenőt, Békefy Sándort és László Andrást kereste meg, mint a Föld Népe szerkesztőit.28

24 Uo. K—184—1913—29 —29.185.

25 Veres P.: Falusi krónika i. m. 254. old.

26 Önosi L.: A parasztmozgalmak... i. m. 92. old.

27 Hajdú-Bihar megyei Olvasókönyv. (Szerk. Komoróczy György.) Db. 1973. 201— 203. old.

28 BFL. VI/1/a 132 722/1911.

57