A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)

ADALÉKOK A LATIN NYELV DEBRECENI KOLLEGIUMBELI OKTATÁSÁHOZ (1853—1914)

Orvos Erzsébet

I.

A Debreceni Református Kollégium fennállása óta Jelentős szerepet szánt a klasszikus nyelvek, elsősorban a latin tanításának.

Az 1567-es debreceni zsinat szerint: „ . . . a keresztyének iskoláiban elsőben a nyelvek ismerete, a latin s görög nyelvtan (ahol lehet zsidó is) észtan, szónoklattan és más, a teológia ismeretére megkívántató tisztességes tudományok (artes liberales) taníttassanak, azután a hittudomány, a szent iratok görög és latin nyelven adassanak elő az ifjúságnak . .

Tehát a XVI. századtól kezdve a latin nyelv tanítására azért fordítottak különös gondot, hogy megértsék általa a latin nyelven előadott teológiai disciplinákat. Ezenkívül hozzájárult a humanizmus terjesztéséhez is: az ókori irodalom tolmácsolója, gondolatainak nyelvi, formai eredményeinek közvetítője a 'klasszikus nyelv.1 2 3

A Kollégium jellegét tekintve latin iskola volt, évszázadokon át latin igazgatási és tanítási nyelvvel. Tilos volt falai között a magyar beszéd. (Csokonai ellen egyik legfőbb vádpont a magyarul tartott búcsúbeszéd volt.) A magyar nyelv és irodalom csak 1831-ben kapott tanszéket.2 Az 1860-as években — a nemzeti felbuzdulás időszakában is — a latin heti 50 órával szerepelt, míg a magyar csak 22-vel.

Persze, ezeknek az adatoknak hátterében az 1848-as Forradalom és Szabadságharc leverése utáni önkényuralom erőszakos németesítési törekvései álltak. Amikor választani lehetett német és latin között, inkább az utóbbit választották. Hiszen Beöthy Zsolt szavaival: „ . . . a római világ, s ennek egyetlen igazi kulcsa a latin nyelv szellemi fejlődésünk régi, gazdag és tiszta forrása . . .”4

1 Kiss Aron: A XVI. században tartott magyar zsinatok végzései. Budapest, 1880. 602. 1.

2 L. Kardos Tibor: Deák műveltség és magyar renaissance, Századok!, 1939.

3 Azt is csak egy jámbor falusi pap, Récsei László nagylelkű alapítványából. Kardos Albert: Az én kollégiumi tanáraim. Képek és jelenetek a Debreceni Kollégium XIX. századi életének utolsó negyedéből. Db., 1942. 24. old.

4 Beöthy Zsolt, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke a milleneumi kongresszus megnyitó beszédében mondta ezeket. Debreceni Evangélikus Református Főgimnázium értesítője az 1897/98. iskolai évről. Közli: Dóczi Imre Db., 1898. 14. old'.

33