A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)

1848 őszétől egy évig a Kollégiumban szünetelt a szabadságharc eseményei következtében a tanítás.5

Újra 1849 novemberében, hat osztályos formában, publicus praecepto- rok (köztanítók) közreműködésével indult meg az oktatás. A győztes hatalom azonban csakhamar hozzálátott a magyar iskolai rendszer átalakításához.

1849-től 1861-ig a Kollégium életének egy jelentős szakasza, amelyet élesen el lehet határolni mind a megelőző, mind a következő korszaktól. Ekkor ugyanis a Bach-korszak következtében az iskola önállósága csorbát szenved, illetve igyekeznek ezt a csorbát kiköszörülni. Ennek a küzdelemnek jegyében telik el ez a több mint két évtized.

1850-ben az Organisations-Entwurfot6, mint a középiskolai tanrendszer új szervezetét hazánkra is kötelezővé teszik. Ennek legfőbb intézkedése a fokozatok önálló tagozatokká (elemi, középiskola, főiskola) való átszervezése mellett az volt, hogy a középiskolát, amely akkor lett hivatalosan gimnáziummá, nyolcosztályúvá alakították, és erőszakos németesítő politikába kezdtek.

Szoboszlai Pap István, a tiszántúli evangélikus református püspök tudta, hogy szükség van reformokra, féltette a kollégium nyilvánossági jogát is (hiszen nyilvánosság nélkül csak magánintézetnek tekintették, amely államérvényű bizonyítványt nem állíthatott ki) ezért előkészítette a talajt a kormány intentióinak megvalósítására. Például 185(bben már az I. osztályban kellett németet tanulniuk, 1851-ben egy átmeneti tantervet, kormányhoz fölterjesztéseket tesz az iskolai életről, hogy ezzel megóvja őket a zaklatásoktól.

Az intézmény ennek ellenére csak 1853. augusztus 10-én kapja visz- sza nyilvánossági jogát. Ugyanakkor kimondják, hogy a tanárkari jegyzőkönyvek, lecketervek, iskolai jelentések, kimutatások német vagy latin nyelven szerkesztessenek.7 A tankönyvekre pedig azt, hogy csak a közoktatási minisztériumtól jóváhagyott tankönyvek vehetők alkalmazásba.

1853-ban megváltoztatták a gimnázium akkori szervezetét. 8 osztályos gimnáziumot hoztak létre, 4 al- és 4 felgimnáziummal, állandó igazgatóval, 12 rendes tanárral, akik szakrendszer szerint tanítanak,8 s ezek működését minden osztályban az osztálytanár összpontosítja. A tanítási nyelv a magyar. Ezek a változtatások már a modern gimnázium alapjait tették le, mégis igen nehezen nyugodtak bele a tanárok (pl. abba, hogy az

5 A kollégiumi latin tanítás történetét, illetve tanárainak klasszika-filológiai munkásságát 1848/49-ig már feldolgozták. Varga László: A debreceni református kollégium tanárainak klasszika-filológiai munkássága 1738-tól 1849-ig. Db., 1930. Tóth Béla: A nyelvek (elsősorban a latin) tanítása a kollégiumban az Entwurf bevezetéséig. In: A debreceni Református Kollégium Gimnáziumának Évkönyve az 1986/87—1987/88. tanévre. (Szerk.: Gaál Botond, Db., 1988.)

6 Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterrich. Von Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien, 1849. 257.

Az 1850. szeptember 7-én kiadott rendelet német címének első szava után nevezi a szakirodalom ma is „Entwurfnak”.

7 1835-ig latinul vezették, utána nem volt kötelező. 1835-től újra latinul (a német helyett) egészen 1858-ig. A „Felsőbb rendeletek jegyzőkönyve” felsorolja azokat a szerzőket, akiknek könyvei, mint kézikönyvek a felsőbb rendeletnél fogva megengedtetnek. Latin nyelv: Szepesy, Schenkel, Hochegger. TtREL. Gimnázium iratai. II. 7. c./l.

8 TtREL II. 7. c./l.

34