A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen

sülhessenek (Vöröskereszt Egyesület megalakítása és a Vöröskereszt nyil­vános rendelője). Szabályrendelet készült a csecsemők és a hét éven aluli gyermekek kötelező gondozásáról (1885). A városban orvos—rendőri vizs­gálatok lettek foganatosítva. Ezek során ellenőrizték a piacon és az üz­letekben az élelmiszereket, italárukat, valamint a kereskedelmi egysé­geket, iskolákat, gyógyszertárakat.35 * Nehéz lenne Simonffy Imre tevékenységének minden eredményét felsorolni. Annál inkább, mert polgármestersége mellett még igen sok tisztséget töltött be. Két évig (1867-től) volt a kaszinó elnöke.315 Tartós ideig állt a Vöröskereszt Egylet élén. Egyházán belül pedig évtizedeken át komoly tisztségeket töltött be. Presbiterként működött 1855-től 1877- ig, majd 1877—1880 között főgondnok lett. Ezt a tisztséget egyébként 1892-től ismét betöltötte. De megválasztották a Kollégium gondnokává és gazdasági tanácsának elnökévé is. Részt vállalt a Kölcsönös Segé­lyező Egylet, a „kisemberek” bankjának megalapításában, a Vöröske­resztes szervezet létrehozásában. Díszelnöke volt az 1848—49-es hon­védegyletnek.37 Polgármestersége idején a város régi épületeinek kb. 35—40%-a cserélődött ki újra. Számos, ma is szemetgyönyörködtető középület emel­kedett a főbb útvonalak mentén. A lakosság létszáma ezen évtizedek­ben közel kétszeresére nőtt. A város régi magja körül új kentségek, lakótelepek létesültek, erőteljesen fejlődött a villanegyed (Széchenyi- kert, Nagyerdő környéke). Igaz, a város adóssága 463 ezer forintról a vezetésének éveiben — ötmillióra gyarapodott. De ezen összegek nagy részét olyan beruházásokra fordította (téglagyár, vágóhíd, vasúti rész­vények), amelyek tetemes vagyoni hasznot ígértek. Gazdálkodásának nagyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a város vagyonát 1875- ben (polgármesterségének kezdetén) 10 millió forintra becsülték, negyed­századdal később, 1900-ben Debrecen szabad királyi város vagyonának értéke 20 millió volt.38 * Hihetetlen munkabírású, szerény, megnyerő modorú, a kiadott uta­sításokat következetesen számonkérő volt. Tevékenységét polgártársai azzal is elismerték, hogy megbízatásának lejárta után ellenjelölt nélkül választották meg többször is újból polgármesternek (pl. 1878., 1884., 1890).ла Korántsem csak a debreceniek ismerték el alkotásait. 1878-ban megkapta a királyi tanácsosi címet, 1888-ban а III. osztályú vaskorona rendet, ami feljogosította volna a „lovag” címért való folyamodásra, de szerénységéből fakadóan ezt nem tette meg. A külföldi elismerések sem maradtak el. Umbertó olasz király 1886-ban a koronarend tisztikereszt­jével, a szerb uralkodó pedig a királyi Takora renddel tüntette ki. Több magyar szakminisztérium (pl. közoktatás) díszokmányokkal ismerte el munkásságát. Fiume város 1893. júl. 14-én díszpolgárrá választotta. Lé­35. HBML. Polg. jel. 1886., 1891. évekről és Varga Mária: A debreceni közkórház története (Debreceni Szemle, 1942. május.) 101—107. old. 36 Szűcs I.: A debreczeni Casinó... 18. old. és 100 éves a Vöröskereszt (Szerk.: Gazdag István) Db., 1981. 11. old. és Hajdú-bihari Napló, 1987. nov. 7., valamint Debreczen Újság, 1883. XV. évf. 60. sz. 37 Zoltai L. i. m. 24—29. old. és Karikás, 1907. jan. 26. 38 Uo. 39 HBML. IV. В 1403/a 5., 10., 11., 21. kötetek. 24

Next

/
Thumbnails
Contents