A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen

Hazafias érzületére jellemző, hogy az önkényuralom (Haynau) által kivégeztetett gróf Batthyány Lajos, az emigrációba kényszerült gróf Teleki László, akit később az önkényuralom újabb szakaszának nyitányaként (provizórium) öngyilkosságba zavartak, valamint gróf Széchenyi István, akit szintén az önkény kergetett öngyilkosságba, tehát e három személyiség arcképét festettette meg a kaszinó számára. Elnöksége idején az abszolutista kormányzat időszakában a nagy hazafiak üdvözlésére fáklyás felvonulásokat rendezett.

Mivel pedig elnökké választása előtt mindkét alkalommal a kaszinó súlyos adósságokba keveredett, ügyes kezdeményezéseivel megmentette azt a csődtől. így pl. bevezette az ún. ,,foglalkozó tag”-ságot, ami azt jelentette, hogy olyan személyek is beléphettek az intézménybe, akiknek állandó Debrecenbe maradásra nem volt kilátásuk, így a „rendes tagok” három évre szóló elkötelezettségét nem vállalták, de az egyéves tagságot, az ilyen rövid időre szóló hozzájárulás fizetését igen. Ilyen foglalkozó tagként azután évente 50—60 egyén fizetett tagdíjat, jelentősen hozzájárulva a fenntartási költségekhez. II. Sámuel kaszinóbeli működéséről foglalták jegyzőkönyvbe: „ ... a közgyűlés kifejezést adván azon elismerésének, miszerint a lelépni kívánó elnök, Simonffy Sámuel két ízben, összesen 19 évek során az egylet iránt buzgó odaadással folytatta elnöki tisztét, s ő volt az, ki a nem egyszer zilált anyagi helyzetbe jutott casinót nem kis fáradozással ügyeinek zavartalan folytatására alkalmassá tette.”20 Hozzá kell fűzni az előzőekhez, hogy elnöksége idején a kaszinó a város közművelődési kérdéseiben kezdeményező, irányító szerepet játszott. Alapítványt hoztak létre Kazinczy Ferenc emlékére. Az alapítvány kamataiból évente két kollégiumi ifjút — általuk írt versért, illetve prózáért —, jutalmaztak. Támogatták a főiskola múzeumát, napirendre tűzték a Csokonai-szobor felállítását. Sírkövet készíttettek Boka Károlynak, Kossuth Lajos által kedvelt prímásnak. Közel nyolcezer forintot gyűjtöttek a helybeli és a horvátországi szűkölködők számára.'21

II. Sámuel fő szervezője lett a debreceni Ügyvédi Kamarának, amely 1875. febr. 23-án alakult meg. ö lett ezen egylet első elnöke. Ebben a szervezetben — mialatt felügyeltek az ügyvédek etikus eljárására, és támogatták az elhunyt tagtársak hátramaradottait —, tudományos értekezleteket tartottak. Véleményezéseket, törvényjavaslatokat készítettek. Kifejtették nézeteiket az ügyvédi rendtartással és más törvénytervezetekkel kapcsolatban.22

Maradandót alkotott akkor is Simonffy Sámuel, amikor felkarolva Örkényi Vilmos testnevelő tanár kezdeményezését, tekintélye latbaveté- sével segített megszervezni a Debreceni Torna Egyletet. Ez az egyesület több sportág (torna, vívás, atlétika, korcsolya) fellegvára lett a városban. Rövidesen bemutatókat, versenyeket rendezett, ezenfelül hosszú éveken át foglalkozott tornatanárok képzésével is.23

Életében végzett sokirányú és tartalmas tevékenységét a királyi tanácsnoki cím adományozásával ismerték el, a debreceniek pedig országgyűlési képviselőjüknek választották.

20 Boldisár Kálmán: i. m. 20—21. old.

21 Szűcs 1.: A debreczeni Casinó ... 16. old.

22 Szűcs E.: i. m. 143—144. old.

23 Szűcs I.: Szabad királyi... 1089—1090. old.

20