A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Műhely - Sipos Sándor: A debreceni anyakönyvek

4. A keresztelési anyakönyv nem tévesztendő össze a mai születési anyakönyvvel. Csak a megkereszteltek adatait tartalmazza. A keresztelés időpontja mellett a születés dátumát csak a XIX. század közepétől tüntették fel.

5. Külön anyakönyvet vezettek a vallásukat megváltoztatottakról (Át- és kitértek anyakönyvei).

6. Egyes anyakönyv típusokhoz bizonyos időhatárok között később betűrendes névmutató is készült.

7. Az egyházi anyakönyvek 1895 utáni adatai általában nem kutathatók, ettől kezdve az állami anyakönyvezés áll rendelkezésre.

8. A XVIII. század elején Debrecen lakossága teljes egészében református. A XVIII. század első felében újból megtelepednek a katolikusok Debrecenben. XIX. században fokozatosan vallásilag sokszínűvé válik a város. Így 1895 előtt a reformátusokon és római katolikusokon kívül önálló egyházközsége volt Debrecenben az izraelitáknak és az evangélikusoknak. Ezen felekezetek mindegyike saját anyakönyvet vezetett. Mellettük még a görög katolikusok száma volt számottevő, de a debreceni egyházközségük csak 1910 óta létezik. Azt megelőzően a Debrecenben élő görög katolikusok a hajdúböszörményi egyházközségekhez tartoztak, anyakönyvezésük ott történt.

Ezek előrebocsátása után ismerkedjünk meg előbb a református, majd az egyéb egyházak debreceni anyakönyveivel, azok típusaival és jellemzőivel.

II. A református anyakönyvek

1. Keresztelési anyakönyvek

Az 1703. január 22-én kezdett anyakönyv még egy kötetben tartalmazza a keresztelések és a házasságkötések, sőt 1732-től a penitentiát tartottak adatait. A különböző tartalmú bejegyzéseket elkülönítették (a kötet elején a kereszteltek, végén a házasságot kötöttek szerepelnek), de néha az is előfordul, hogy a házasságkötések bejegyzése után folytatódik a keresztelési anyakönyv. A kétféle anyakönyv szétválasztása 1801-ben következik be.10

A kezdeti időszak jellemzője, hogy a bejegyzések hetente egyszer történtek. Ez kezdetben általában hétfői nap volt. Mivel a keresztelést általában az istentisztelet végén végezték,11 így nagy a valószínűsége, hogy a vasárnapi keresztelések adatait utólag jegyezték fel emlékezetből--vagy előzetes feljegyzésekből, ami az adatok esetenkénti pontatlanságához vezethetett. Ugyanakkor a hetenkénti keresztelés azt is jelenti, hogy a születés és a keresztelés ideje nem esett egybe, a gyermeket néhány napos, esetleg 1—2 hetes korában keresztelték. Az ilyen eltérések a halotti anyaköny10 Keresztelési anyakönyvek (1703—1895) TtREL I. 99—a. 1—37. k. Mutató a keresztelési anyak'önyvekhez (1801—1897), uo. I. 99—a. 60—74. k. A keresztelési anyakönyvek másodpéldányai (1828—1895) HBML. IV. B. 1422/a. 1—42. k.

11 Benedek Sándor: A magyarországi református egyház istentiszteletének múltja, örisziget (Ausztria), 1971, 165—70. old.

145