A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Műhely - Sipos Sándor: A debreceni anyakönyvek

vek alapján is kimutathatók.12 A hetenkénti keresztelésből adódott az is, hogy a halva született, valamint a pár napos korukban meghalt csecsemők nem szerepelnek az anyakönyvben.13 Ezeknek bejegyzése csak 1851 után válik rendszeressé. A keresztelések ezen rendszere 1766-ban változik meg, amikor jan. 20. után minden nap történik keresztelés, esetenként háznál is. A változásban szerepet játszhatott az is, hogy a nagyra nőtt városban megnőtt a születések száma, 1765 végén egyszerre már általában kb. 20 gyermeket kereszteltek.

A kezdeti időszak hiányosságainak másik forrása az, hogy a század elejének viszontagságos eseményei (a Rákóczi-szabadságharc hadi eseményei kapcsán a lakosság többszöri elmenekülése, járványok stb.) következtében az anyakönyvbe időnként egy-két hétig, néha egész hónapon át nem történt bejegyzés.

Nézzük meg ezek után a bejegyzések tartalmát! Az első bejegyzések igen szűkszavúak. A keresztelés időpontján kívül a lakhelyet nevezi meg (csak az utca nevét), az apa nevét, a gyermek nemét és keresztnevét. A több mint két évtizedig használt séma a következő: „(A) Kádas Utzában (lakó) Balogh János fia (,) János”.14 Ezen a formán csak 1729-ben változtattak, amikor is megjelenik a keresztapa megnevezése. Esetenként több keresztapa is szerepel, néha azok lakóhelyét is feltüntették, de ez nem vált általánossá. 1828-tól viszont állandósul, hogy a keresztapa megnevezés után egy férfi és egy női név áll.15

Az 1746. év újabb fordulópontot jelent. Ebben az évben fordul elő először, hogy a megkeresztelt gyermek anyjának nevét is feljegyzik. Ezzel mintegy száz évre állandósult az anyakönyvvezetés formája. Változást már csak az jelent, hogy 1755-től elkülönítik az Ispotályban keresztelteket, 1768-tól pedig feltüntetik, hogy a keresztelés a Nagytemplomban, a Kis- templomban vagy háznál történt.

Az 1827. évi XXIII. te. értelmében az anyakönyvekről másodpéldányokat is készítenek, melyek a városi levéltárban lettek elhelyezve.16

Az anyakönyvvezetés formája a szabadságharcot követő abszolutizmus éveiben változik meg. Ekkor jelenik meg a nyomtatott fejléccel készült táblázatos forma. 1851-től előbb csak szórványosan, majd állandó jelleggel fel12 Például Sipos István és Vad Sára István nevű fiát 1837. jún. 2-án keresztelték, s július 7-én 8 hetes korában halt meg. TtREL. I. 99—a. 15. és 89. k. A költő Csokonai 1773. nov. 17-én született, de nov. 26-án keresztelték, uo. I. 99—a. 6. k. stb.

13 Az 1703. d'ec. 1-jén kereszteltek között szereplő Balla János fia, János bejegyzés át van húzva, s a lap alján ez a megjegyzés olvasható: „meg holt keresztelés előtt”. — TtREL. I. 99—a. 1. k. — Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1703. dec. 1. szombat volt, így elképzelhető, hogy előzetesen vezették be az any könyvbe a másnap keresztelendő gyermekeket. A megszületettek és megkereszteltek közötti különbségre utal még az is, hogy a halotti anyakönyvben igen gyakran szerepel olyan csecsemő, aki a kereszteltek közt nem található.

14 TtREL. I. 99—a. 1. k. 1703. jan. 22.

15 Például: 1748. dec. 8. Miklós(utcá)ban Sipos Ferenc és Jenei Borbála leánya, Erzsébet. KA: (Kereszt Atyja) Tóth András Kádasban, Ajos István Miklósban, Miskolczi Mihály a. u. (azonos utcában). — TtREL. I. 99—a, 3. k.; Csapóban Kotsis András és Borús Kata leánya, Zsuzsanna. KA: Őri István, Nagy Mária. — uo. I. 99—a. 16. k. 1837. okt. 12. stb.

16 HBML. IV. B. 1422/a. 1—42. k. Református születési anyakönyvek másodpéldányai 1828—1895.

146