A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni tanítóképzés történetéhez 1949-1959
A gyakorló iskola 1951 szeptemberétől a tanítóképző önálló intézménnyé válásával szükségessé vált a tanítójelöltek számára gyakorló iskola létesítése a hospitálások és gyakorlati tanítások lefolytatásához. A gyakorló iskola megszervezése nem kis gondot okozott az iskola vezetésének, hiszen 9 iskolakörzetből toborozták a négy osztály növendékeit. Természetes, hogy az iskolák a tanulóanyag leggyengébb hányadát adták, így ez a gyenge összetételű, de magatartás szempontjából is erősen kifogás alá eső gyermekanyag csak arra volt alkalmas, hogy elriasszon sok tanítójelöltet a nevelői pályától. Szerencsére nem ez állt a gyakorló iskola tanítóira. Ök igen képzett, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusok voltak, akik igen hamar jó kapcsolatot teremtettek a gyermekekkel és a szülőkkel és eredményeket mutattak fel mind a tanulók előhaladásában, mind magatartásában. A gyakorló iskola négy kiváló egyénisége Futó Klára, K. Nagy Erzsébet, Zsigó Károly és Horváth József nemcsak osztályában teremtett rendet, de igyekezett megkedveltetni, a nehézségeken átsegíteni a tanítójelölteket is. Az iskola jó munkájáról tanúskodik az a tény, hogy az osztályonként betölthető néhány helyért már a beírások alkalmával megrohamozták a szülők az iskolát. A tantestület a tekintetben foglalt állást, hogy a tanítók minden évben ugyanazon évfolyamon tanítsanak, mert így alaposabban megismerhetik egy-egy osztály tananyagát s ellátják magukat a szükséges szemléltető képekkel és eszközökkel, így munkájuk éppen a tanítóképzés szempontjából sokkal értékesebb és tökéletesebb.37 A gyakorló iskola tanulmányi átlaga mindig megelőzte a képző eredményeit, annak ellenére, hogy a gyakorló iskolában a munkásszármazású tanulók átlaga csak 2,95, az értelmiségi származású gyermekeké 4,02, az egyéb származásúaké 3,9%. A gyakorló iskola vezető tanára a munkásszármazású tanulók gyenge tanulmányi eredményének okát abban látta, hogy a gyermekek sokat vannak egyedül, mert mindkét szülő dolgozik s nincs aki felügyeljen munkájukra, viselkedésükre. Ezek számára napközi otthonok létesítését javasolta. Az 1955. évi eredmények már kimagaslóak a gyakorlóban. A 156 tanuló közül 48% kitűnő és jeles eredményt ért el, csak egy gyermek elégséges és 30 közepes rendű. Az eredmények láttán a szülők a felső tagozat kiépítéséért ostromolták az iskola vezetését, hogy gyermekeik 8 éven át ebbe az iskolába járhassanak. A tantestület azonban inkább az alsótagozat párhuzamosítása mellett döntött, mert így a képzősök számára tágabb lehetőség nyílt a gyakorlásra s a gyakorló iskolai tanerők túlterhelése is megszűnt. A gyakorló iskola jó híre elterjedt a városban. 1956-ban már 120 jelentkezőből választotta ki a megyei és városi pártbizottság és a pedagógus szakszervezet, valamint az oktatási osztály küldöttéből álló iskolabizottság azt a 46 gyermeket, akik a következő évben I. osztályba felvételt nyertek. A tanulók összetétele származás szerint: munkás 22, dolgozóparaszt 4, értelmiségi 10, alkalmazott 5, egyéb származású 5 tanuló.38 37 HBML. XXVI. 51/a. 1. — 1952. jún. 23-i jkv. 38 Uo. — 1956. június 27., 1954. ápr. 14., 1955. máj. 5., jún. 18. 136
