A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni tanítóképzés történetéhez 1949-1959

megsport lehetőségeit minél szélesebb körben biztosítsa s felkészítse a tanulókat a Munkára, Harcra Kész (MHK) sportmozgalom próbáinak eredményes letételére. Az énekkar alkalmat adott művészi szépségű kórusművek előadásában való részvételre, kollektív éneklésre, a karvezetés titkainak elsajátítására, az énekkar szervezésében, vezetésében való közreműködésre, mely a leendő tanítók számára igen fontos követelmény volt.

A tanulók tudásának mélyítését szolgálták a tanulmányi versenyek. Ezeknek több formája alakult ki. A felkészülés a háziversenyeken történt. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó növendékek számára biztosította a továbbjutást az iskolák közötti, majd az országos versenyekre. A sikeres szereplést a Szülői Munkaközösség díjazta. 1956-ban pedagógiából, magyar irodalomból, helyesírásból, történelemből, földrajzból, biológiából, matematikából, fizikából, tanítási gyakorlatból és zenéből szerveztek házi tanulmányi versenyt, de szerepelt a szavalóverseny megrendezése is.31

Az iskola különválása után alakult meg az intézmény önálló DISZ- szervezete. A tanulmányi színvonal emelésén és a munkafegyelem megszilárdításán kívül tagjainak politikai nevelése volt ebben az időben a DISZ elsődleges feladata. Ünnepélyek megrendezésében működtek közre, de szép eredményt mutattak fel a gyakorló iskolai növendékek nevelésében is. A DISZ-tagok közül 1952-ben 25-en végeztek úttörővezetői tanfolyamot, ezek közül 9 növendék a gyakorló iskola pajtáscsaládjában, a többiek a városi iskolákban teljesítettek pajtáscsalád vezetést.32 Míg az úttörő mozgalom irányításában aktívan részt vettek a képzősök, saját szervezetükben, a DISZ-ben nem voltak kezdeményezők. Mint az igazgató megállapította: hiányzik a mi DISZ-szervezetünkben a tenniakarás, a kezdeményezés, a fiatalos lendület. A DISZ nem tudja most önmagát adni és megcsappant az az eleven és szoros kapcsolat a diákság és a nevelők között, mely kezdetben volt. A DISZ-titkár megállapítása szerint is kevés a komoly DISZ-tag. Unottak, sokan nem vállalnak munkát, sablont látnak e területen.33 A későbbiekben sem sokat javult a helyzet. Még 1955-ben is arról tesznek említést, hogy a DISZ komoly feladatokra még nem alkalmas. Még az olyan egyszerűbb szervezési munkákat sem látja el, mint a rendfenntartás, mozgósítás valamilyen ifjúsági megmozdulásra, sajtópropaganda stb. Csupán a kultúrmunkában születtek szép eredmények a tánccsoport és a színjátszók munkája nyomán.

Az iskola nevelési munkájában igen fontos hely jutott az iskola és a családi ház kapcsolatának kialakítására. E cél megvalósításához szükség volt a Szülői Munkaközösség és a Szülők Iskolája, a családlátogatások és a szülői értekezletek megszervezésére. Kezdetben a tanítóképzős növendékek szülei közül csak kevesen kapcsolódtak be a Szülői Munkaközösség munkájába és a Szülők Iskolája előadásait is kevesen látogatták. Nehézséget okozott az osztályfőnökök számára a vidéki szülő felkeresése, emiatt kihelyezett vidéki szülői értekezletet szerveztek számukra jó eredménnyel. Szükségesnek tartotta az iskola e fórumokat annak érdekében, hogy a személyes kapcsolatok útján elejét vegyék a lemorzsolódásnak, s a szülők segítsége révén patronálják a diákotthoni növendékeket. Ennek érdekében az SZM többször szervezett varródélutánt a kollégiumban. Az SZM mun31 HBML. XXVI. 51/a. 1. — JkV. 1952. jún. 13. és XXVI. 51/b. 19. Munkatervek.

32 HBML. XXVI. 51/a. 1. — 1952. jún. 23-i jkv.

33 Uo. 1952. okt. 31-i nevelési értekezleti jkv. és 1955. ápr. 14-i jkv.

134