A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban

először a „Menekültek Értesítője” jelent meg 1945. január 24-én. Hamarosan létrejött a Menekültek Tudakozó Irodája is, amely országos hálózatot akart kiépíteni. Az iroda Budapestről értesült, hogy a hadműveletek megszűntek és az értesítő szerkesztését is befejezte. A Magyar Vöröskereszt hivatalos hetilapjaként jelent meg 1945. február 22-én „Hol vagy?” címmel a másik tudakozó lap.32

Már 1944. október 21-én megkezdődött a romok eltakarítása. A helyi közigazgatás megszervezte a közmunkákat és az üzemekben is előkészületeket tettek a termelés megindítására.33 A polgármesteri hivatal működése is megkezdődött október 22-én ideiglenes megbízott polgármesterrel az élen. A polgármester elnöklete alatt 1945. április végétől ismét megszervezték a városi tanácsot, amely lényegében a város ügyosztályainak vezetőiből álló testület volt, külső személyek rendszeres részvétele nélkül.34 A szociális ügyosztály munkaköre kiterjedt a hadisegélyek kifizetésére. Ezek havi összege az 1944. évben havonta a 200 000 pengőt meghaladta. Segélyezte a hadbavonultak hozzátartozóit egy hónapban mintegy 250 000— 300 000 pengő összeggel. Sokrétű feladatai mellett foglalkozott a lakosság különböző panaszainak felvételével és a hajléktalanná vált bombakárosultak elhelyezésével, valamint gyorssegélyezésével.35

A szociális ügyosztály vezetője a polgármesternek azt jelentette az

1944. augusztus 1-jétől október 20-ig terjedő időszakról,- hogy a szükséglakások is részben lakhatatlanná váltak, vagy komolyabb rongálódást szenvedtek.36 Központi kérdés volt az újjáépítés, amely 1945 tavaszán felgyorsult. A város műszaki bizottságának 1945. április 18-i ülésén 5 tagból álló középítési felügyelőbizottság alakult. Ez év június 2.3-án a debreceni nemzeti bizottság elhatározta újjáépítési bizottságok létesítését. Az újjáépítési bizottság megvitatta a város lakóépületeinek helyreállítását. Megkezdték a szervezett és kötelező közmunka mozgósítást, gyorsabban haladt a rom- eltakarítás.37 Szabó Kálmán polgármester 1946. év végén úgy nyilatkozott, hogy a megrongálódott magánépületek 5—10%-át teljesen, 50%-át ideiglenesen sikerült rendbehozni.38 Az újjáépítési munka beindítása országosan is az egyik alapvető feladat volt, ezért 1946 májusában létrehozták az Újjáépítési Minisztériumot.39

A lakásviszonyok közül a legnyomorúságosabb kategóriát a szükség- lakások jelentik. Ilyen lakások voltak a Mikepércsi és Gázgyár utcán, a Kishegyesi úton, a Hajnal utcán és a Nyúláson. Részben lakhatatlanná váltak ezek közül a Mikepércsi és Gázgyár utcaiak, a Kishegyesi úti szükség- lakások esetében pedig 144 lakásból 27 lakhatatlan volt.40 Évekkel később is súlyos probléma maradt a szükséglakók helyzete. Ezért a városi tanács a Huszárlaktanya területén is szükséglakótelepet alakított ki.41 Az előző év32 Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október —1945. április) II. rész. HBMLÉ. XI. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1984. 109. old.

33 Debrecen iparának története... i. m. 246. old.

34 A helytörténetírás ... III. i. m. 64. old.

35 HBML. XXI. 505/a. 7. d. 27. 237/1944., 1944. július 6.

36 Uo.: 1. d. 205/1945., 1945. április 13.

37 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának1 története, i. m. 398., 399., 400. old'.

38 Debrecen iparának története ... i. m. 256. old.

39 Bánfalvy Cs.: i. m. 173. old.

40 HBML. XXI. 505/1. 1. 244/1945., április 6. Uo.: 3/1944., 1944. november 22.

41 Uo.: 10/1944., 1944. november 20., uo.: 11/10/1947.

115