A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban

közé tartozik Baksay Zoltán könyve a munkaerőhelyzetről és a munkanélküliségről, Bánfalvy Csaba már idézett műve ugyancsak erről a témáról.9 Szelényi Iván a városszociológia témakörében az egyenlőtlenségeket állítja vizsgálatai középpontjába.10 Köztudott, hogy a szociálpolitikai szakirodalom a múlt század végétől tekintélyes mennyiségűre duzzadt. Erről előző írásainkban röviden már szóltunk.11

Az újabb helytörténeti írások szerzői ebben a témakörben Klaniczay Gyula, Molnár László, Gazdag István és Mervó Zoltánné. Egészségügyi és gyógyszertörténeti tanulmány szerzőiként szerepelnek még Bezerédyné Hertelendi Mária, Hencz Aurél, Zalányi Sámuel, Balogh Béláné, Pörge József né, Tímár József és Karmazsin László.12

Debrecenben 1913. február 22-én már sürgették a szociálpolitikai ügyosztály felállítását, amint azt a város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében olvashatjuk.13 Az első világháború után még néhány évig működött Debrecenben a szegényügyi bizottság, de ez megszűnt és 1925. január 1-től feladatát a népjóléti bizottság vette át. 1932-től a szociálpolitika és a közegészségügy az önkormányzatokat is irányító Belügyminisztérium 'hatáskörébe került. Ezután a szociális kérdések intézése is az önkormányzatokon belül törtérit. A polgármesteri hivatal egyre nagyobb mértékben kényszerül arra, hogy szociális kérdésekkel foglalkozzon. A negyvenes évek elején már arról olvasunk, hogy a szociális ügyosztályhoz szociális vizsgálói állásokat szerveznek.14 A szociális ügyosztály 1945. március 17-én magába olvasztotta a népjóléti hivatalt. Az ügyosztály felügyeletet gyakorolt az 1903-ban szervezett állami gyermekmenhely, valamint a szegényházból átminősített szociális otthon felett is. Csak a tanácsrendszer kialakulásával szűnt meg. Ugyaneddig működött a városi főorvosi hi9 Baksay Zoltán: A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség alakulása Magyarországon. (1945—1949) Bp. 1983.

10 Szelényi Iván: Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Bp. 1990.

11 Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez. 1867—1914. HBMLÉ XV. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1988. 125—126. old. Uő.: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez az 1920—1944. közötti időszakban. HBMLÉ. XVI. megjelenés alatt.

12 Klaniczay Gyula: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány népjóléti miniszterének1 Debrecenben kiadott rendeletéi. Orvostörténeti közlemények, 1970., Molnár László: Az életkörülmények változásának néhány jellemzője Hajdú-Bihar megyében a felszabadulás után. = Közlemények a marxizmus—leninizmus köréből. DATE Db. (1975. 39—59. old.) Uő.: Életszínvonalunk 3 évtizede, Alföld 1975/4. 16—23. old. Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948—1952). HBMLÉ. VI. (Szerk1.: Gazdag István) Debrecen, 1979. 191— 202. old. Bezerédyné Hertelendy Mária—Hencz Aurél—Zalányi Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. Bp. 1967. 542. old., Balogh Béláné— Pörge József né: A debreceni egészségügy rövid története 1529—1970. (Egészségügyi Munka, 1971. 1. sz. 19—24. old., Tímár József: A szocialista gyógyszergazdálkodás 25 éve Hajdjí-Bihar megyében. = Gyógyszerészeti Krónika, 1975. 3. sz. 21—28. old., Karmazsin László: A magyar egészségügy strukturális feszültségei. Debreceni Szemle. 1989/1. 3—14. old., Mervó Zoltánné: Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében. HBMLÉ. XII. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1985. 109—121. old., Uő.: Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal és a Munkaerőtartalékok Hivatala 51. sz. debreceni kirendeltségének iratai a Hajdú- Bihar megyei Levéltárban (1947—1951). HBMLÉ. XI. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen, 1984. 139—153. old.

13 HBML. IV. B. 1403/a. 102. 1913. február 22.

14 HBML. IV. B. 1406/a. 121. — 7300/1924., IV. B. 1406/b. 595 — 41/1943.

112